Tudományos Diákkör    
 
 
Meghívó 2008.
» Szekció 1
Zsűri 1
Szekció 2
Díjak
Díjazottak
Home » Archívum » 2008. TDK » Szekció 1

Állatorvos/Zoológus szekció

A hisztidin-dekarboxiláz hiányos (HDC-KO) egértörzs összehasonlító emésztés-élettani vizsgálata
Menyhért Zsuzsanna
Állattenyésztési, Takarmányozási és Laborállat-tudományi Intézet
Témavezető: Dr. Bersényi András

Absztrakt:

A HDC-KO egér genetikailag nem képes hisztamint előállítani. A hisztamin az emberi és az állati szervezet legáltalánosabb mediátora. Ennek hiányában az egértörzs számos eltérő sajátossággal rendelkezik. Kísérletünk célja a HDC-KO (Semmelweis Egyetem) és a normál, Balb/c (Charles River Magyarország Kft) egér emésztés-élettani folyamainak összehasonlító vizsgálata a tranzit idő és a táplálóanyagok látszólagos emészthetőségének meghatározásával. Továbbá mértük az állatok élősúlyát, takarmány- és ivóvízfogyasztását.

A tranzit idő méréséhez 0,3% mennyiségben króm(III)-oxid (Reanal, Budapest) indikátort kevertünk a dercés tápokhoz. Az emésztési együtthatókat a teljes bélsárgyűjtés módszerével (9 nap) állapítottuk meg. A normál rágcsálótáp (CRLT/N, Charles River) táplálóanyagait, úm. szerves anyag, nyersfehérje, nyerszsír, nyersrost és N-mentes kivonható anyag, mind a normál, mind a HDC-KO egerek (n=8/csoport) jól emésztették. Az egyes emésztési együtthatók közti különbség nem volt számottevő (p>0,05). A hisztamin-mentes táp (<0,6 nmol hisztamin, Altromin, Németország) táplálóanyagainak látszólagos emészthetősége a HDC-KO egereknél némileg jobb (p>0,05), mint normál társaiké (n=6/csoport). Az egértörzsek emésztését összehasonlítva megállapítható, hogy hisztamin-mentes táp etetésekor az emésztési együtthatók a kontroll és a HDC-KO egereknél magasabbak, mint normál takarmány adásakor. Egyes táplálóanyagok esetében ezek a különbségek szignifikánsak (p<0,01).

A normál táppal felvett króm(III)-oxid mennyisége a bélsárban mindkét egértörzsnél közel azonos mértékben változott; maximális értékét (844 ill. 781 mg/kg, normál ill. HDC-KO) a 4. órában érte el, majd fokozatos csökkenés mellett a 33. órában esett vissza kb. a kezdeti értékre (21 ill. 25 mg/kg, normál ill. HDC-KO). A hisztamin-mentes táp fogyasztásakor az egértörzsek tranzit ideje némileg eltért egymástól, illetve a normál tápnál tapasztaltaktól. Az indikátor a HDC-KO egerek bélsarában a 8., míg a normál egértörzsnél csak a 24. órában érte el maximális értékét (1840 ill. 2450 mg/kg, HDC-KO ill. normál), és a 48. órában is jelentős mennyiségben ürült (534 ill. 209 mg/kg, normál ill. HDC-KO).

Normál rágcsálótáp etetésekor a HDC-KO egér a táplálóanyagok látszólagos emészthetőségében és a bélcsatornán való áthaladás ütemében nem különbözik a normál egértől. A normál tápból ugyanis hisztaminhoz jut. A hisztamin-mentes táp megnyújtotta a tranzit idejét a bélcsatornában. Valószínűleg ennek következtében javultak az emésztési együtthatók. A béltartalom lassabb továbbhaladásának oka valószínűleg a hisztamin-mentes táp alacsony nyersrost tartalma (<1%).



Előadások listája