Állatorvos/Zoológus szekció

A Corynebacterium pseudotuberculosis a kiskérődzők, ritkán a szarvasmarha sajtos nyirokcsomó-gyulladását, illetve a lovak fekélyes nyirokérgyulladását idézi elő. Ezek a fertőzések világszerte, így Magyarországon is előfordulnak. Juhok és kecskék sajtos nyirokcsomó-gyulladását hazánkban az 1980-as évek elején több nagyüzemi körülmények között tartott tejhasznú állományban is megfigyelték. Ma a ritkán diagnosztizált fertőző betegségek közé sorolják, bár hazai viszonylatban is rendszeresen előfordul.

Vizsgálataink célja az volt, hogy a korábban klasszikus bakteriológiai (morfológiai, tenyésztési és biokémiai) módszerekkel C. pseudotuberculosisként azonosított, a SZIE-ÁOTK Járványtani és Mikrobiológiai Tanszékének törzsgyűjteményében található törzsek fajszintű azonosítását három különböző módszerrel elvégezzük és az eredményekből következtetéseket vonjunk le a különböző módszerek ezen faj meghatározásában való felhasználhatóságáról.

Vizsgálatainkba 5 északkelet- és 1 közép-magyarországi településről származó, összesen 17 különböző mintából izolált C. pseudotuberculosis törzs mellett 3 németországi DSMZ-típustörzset (Deutsche Sammlung von Mikroorganismen und Zellkulturen GmbH, Németország) vontunk be. A kórokozók juh, kecske, sertés és ló gazdafajokból származó mintákból lettek izolálva. A leghatékonyabb diagnosztikai eszköz, a 16S riboszómális RNS-t kódoló gén szekvencia-analízise alapján azonosítottuk a törzseket. A gént polimeráz láncreakcióval megsokszorozva, majd annak egy 450 bp hosszúságú szakaszát szekvenálva a Nucleotide BLAST program segítségével megállapítottuk, hogy a vizsgált 20 baktériumtörzsből 17 C. pseudotuberculosis. A szekvencia-analízis és az API Coryne-teszt alapján történő azonosítás eredménye 15 esetben állt összhangban, míg a szekvenálás és a Biolog-rendszer eredménye csupán 3 alkalommal. Vizsgálataink során a széles körben elismert, jelenleg a fenotípusos tulajdonságok alapján legjobbnak ítélt Biolog-fajszintű azonosító rendszer egyik gyenge pontjára sikerült rávilágítanunk. Ezek alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a C. pseudotuberculosis törzsek esetén az API Coryne rendszerrel történő fajmeghatározás jelenleg hatékonyabbnak tekinthető a Biolog-rendszerrel szemben. Eredményeink alapján a Biolog-rendszer adatbázisa a C. pseudotuberculosis és néhány rokon faj (C. diphteriae, C. ulcerans) tekintetében korrekcióra szorul.