Állatorvos/Zoológus szekció

A római korból (i.sz. 279) maradt ránk a legtöbb bizonyíték az orvoslásról ill. az állatorvoslásról, a mitrovicai téglagyári ásatások során, ahol felszínre került több sebészeti eszköz.

Török korszak: A Római Birodalom bukása (476) után Vajdaság területét „migrációs útkereszteződés”-ként használják a hunok, szlovének és más törzsek. A lovakat kizárólag a török kovácsok ill. nalbant-ok kezelhették. A Zentai Csata (1697) véget vetett a török korszaknak.

Szláv népek megjelenése: A Balkán-félszigeten 580-tól megjelennek a szláv törzsek, majd megalakul a Szerb Törzsi Szövetség. 1349-ben Dusán törvényi rendeletét maghozták Szkoplyéban, amit 1354-ben bővítettek ki Szer-ben, ez magában foglalja az államiság alapjait. Dusán törvényi rendeletében meg vannak adva a kutyatulajdonos kötelességei, valamint a nyári és a téli legeltetés szabályai. A középkorban félnomád sertéstartással foglalkoztak a tölgyesekben, amiket stanište-nek neveztek. Ismertebb királyi sertéstartó erdő Pristina környéke volt. Decsani freskók alapján siska típusú sertést tartottak. A Hodosi kódex (XIV. vagy XV. század) a legöregebb orvosi kódex, ami szlovén népi nyelvre le van fordítva. Agatangel Hristić 1859-ben megírta a Decsáni kódexet, amiben 50 recept és mágikus formula található. Ebben a kódexben szerepelnek először szakszavak, pl. colica, bronchitis...

Osztrák–Magyar Monarchia: A töröktől való felszabadulás után Vajdaság a Monarchia része lett. Tolnay Sándor eredeti művét, az Institutiones de praecavandis ac curandis luibus-t szerb-szlovén nyelvre is lefordították (1800 körül). Vajdaság első állatorvosa Anton Semajer (1822), aki Versecen dolgozott. Bezdán első állatorvosa Verkner Mátyás (1894), aki a száj- és körömfájás, ill. a sertéspestis ellen harcolt.

Szakirodalom: Budán 1816-ban jelenik meg az első szerb állatorvoslásról szóló könyv ismeretlen szerzőtől, mely foglalkozik a marhák, lovak, birkák és sertések gyógyításával. Szerbiában kiadott szakkönyvek: 1846-ban megjelentek ismeretlen szerzőtől a Lek od konjskog kašlja és Kako se imaju ovce od šapa lečiti.

Az állatorvosképzés csúcsa: 1936. július 22-én megalakul az Állatorvosi Kar Belgrádban. Az első előadást botanikából prof. dr. Stevan Jakovljević tartotta 149 hallgató előtt. 1938. okt. 20-án az első tanácsülésen megválasztották prof. dr. Mile Rajčević-et dékánnak. Prof. dr. Antonije Vuković (1872-1956) nevéhez fűződik a kala-azar (leishmaniosis) felismerése.

Állatorvosi egyesületek: 1903. dec. 12-én és 13-án megalakul a Szerb Királyi Marhaorvosok Egyesülete. A december 27-én megtartott ülésen megegyeztek abban, hogy állatorvosi szaklapot indítanak Veterinarski glasnik címmel. 1999. feb. 2-án megalakult az Állatorvosi Akadémia (Akademija veterinarske medicine), aminek az élére prof. dr. Zlatibor Petrović került.

Szinte napjaink: Az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Karán 2000-ben megalakul az Állatorvostudományi Tanszék, melynek igazgatója prof. dr. Stanko Boboš.