Tudományos Diákkör    
 
 
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
» 2008. TDK
Meghívó 2008.
Szekció 1
Szekció 2
Díjak
Díjazottak
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2008. TDK

2008. évi TDK konferencia

Az endocannabinoid rendszer szerepe a stressz-reaktivitásban
Aliczki Manó V. évfolyam
Biológiai Intézeti, Ökológiai Tanszék
Témavezetők: Dr. Haller József, Dr. Kabai Péter

Absztrakt:

Szakirodalmi adatok bizonyítják, hogy az endokannabinoid rendszer befolyásolja a szorongásos állapotok kialakulását. Az eredmények azonban gyakran ellentmondásosak, és úgy tűnik, hogy a kannabinoid rendszerre ható farmakológiai ágensek hatása erősen függ a modellállattól és a kísérleti körülményektől is. Hipotézisünk szerint az endokannabinoid rendszer aktivitása elsősorban a stresszre adott magatartási reaktivitást modulálja, azaz a külső körülmények megváltozása esetén a kannabinoidok magatartási hatásai módosulhatnak. Kísérleteinkben két megközelítést alkalmazva mind a farmakológiai módszerrel megnövelt endokannabinoid aktivitás, mind a kannabinoid CB1 receptor génjének hiánya következtében kialakuló csökkent kannabinoid transzmisszió hatásait vizsgáltuk. Az endokannabinoid szint növelésének hatását Sprague-Dawley patkányokban tanulmányoztuk, melyeket az endokannabinoid anandamid bontását gátló URB597 vegyülettel kezeltünk, majd az állatok szorongását és lokomócióját megemelt keresztpalló tesztben mértük. A külső körülmények hatásának tisztázására a teszteket erős megvilágításban, illetve (az állatok számára kevésbé stresszes) sötétben is elvégeztük, valamint vizsgáltuk a kísérleti körülményekhez való előzetes szoktatás hatását is. Eredményeink szerint a patkányok szorongása előzetes szoktatás után URB597 hatására erős megvilágításban nem változott, de sötétben szignifikánsan nőtt. Abban az esetben azonban, ha az állatokat a kísérleti körülményekhez nem szoktattuk, az URB597 sötétben nem hatott a viselkedésre, de erős megvilágításban jelentősen csökkentette az állatok szorongását. Az összes adatot együtt vizsgáló metaanalízis rávilágított arra, hogy míg a vivőanyag-kezelést kapó kontroll állatok erősen reagáltak a kísérleti körülményekre, az endokannabinoid aktivitás fokozása kiegyenlítette ezeket a reakciókat, azaz az URB597-tel kezelt állatok szorongása jóval enyhébben változott a körülmények függvényében. A csökkent endokannabinoid funkció magatartási reaktivitásra kifejtett hatásait CB1 kannabionoid receptor knock-out (CB1 KO) és vadtípusú egereken vizsgáltuk. Egy ún. habituációs teszt során három egymást követő napon az ugyanazon dobozban elvégzett nyílt-tér tesztben vizsgáltuk a szorongás változását, figyelembe véve a különböző kísérleti körülményeket (erős megvilágítás vagy sötét). Eredményeink szerint a CB1 receptor hiánya ugyan önmagában nem befolyásolta a nyílt-tér tesztben mutatott szorongást és lokomóciót, de a CB1 KO állatok erőteljesebben reagáltak a környezeti hatásokra (fényerősségre), illetve markánsabb viselkedési változást mutattak a napok során, mint a vadtípusú egerek. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy az endokannabinoid aktivitás növekedése vagy csökkenése nem önmagában a szorongást, hanem a stresszre való magatartási reaktivitást befolyásolja. Eredményeink nagyban hozzájárulhatnak a kannabinoid rendszer magatartási hatásainak megértéséhez, és a szakirodalomban meglévő ellentmondásos adatok újraértelmezéséhez.



Előadások listája