Tudományos Diákkör    
 
 
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
» 2008. TDK
Meghívó 2008.
Szekció 1
Szekció 2
Díjak
Díjazottak
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2008. TDK

2008. évi TDK konferencia

A hisztidin-dekarboxiláz hiányos (HDC-KO) egértörzs összehasonlító emésztés-élettani vizsgálata
Menyhért Zsuzsanna V. évfolyam
Állattenyésztési, Takarmányozási és Laborállat-tudományi Intézet
Témavezető: Dr. Bersényi András

Absztrakt:

A HDC-KO egér genetikailag nem képes hisztamint előállítani. A hisztamin az emberi és az állati szervezet legáltalánosabb mediátora. Ennek hiányában az egértörzs számos eltérő sajátossággal rendelkezik. Kísérletünk célja a HDC-KO (Semmelweis Egyetem) és a normál, Balb/c (Charles River Magyarország Kft) egér emésztés-élettani folyamainak összehasonlító vizsgálata a tranzit idő és a táplálóanyagok látszólagos emészthetőségének meghatározásával. Továbbá mértük az állatok élősúlyát, takarmány- és ivóvízfogyasztását.

A tranzit idő méréséhez 0,3% mennyiségben króm(III)-oxid (Reanal, Budapest) indikátort kevertünk a dercés tápokhoz. Az emésztési együtthatókat a teljes bélsárgyűjtés módszerével (9 nap) állapítottuk meg. A normál rágcsálótáp (CRLT/N, Charles River) táplálóanyagait, úm. szerves anyag, nyersfehérje, nyerszsír, nyersrost és N-mentes kivonható anyag, mind a normál, mind a HDC-KO egerek (n=8/csoport) jól emésztették. Az egyes emésztési együtthatók közti különbség nem volt számottevő (p>0,05). A hisztamin-mentes táp (<0,6 nmol hisztamin, Altromin, Németország) táplálóanyagainak látszólagos emészthetősége a HDC-KO egereknél némileg jobb (p>0,05), mint normál társaiké (n=6/csoport). Az egértörzsek emésztését összehasonlítva megállapítható, hogy hisztamin-mentes táp etetésekor az emésztési együtthatók a kontroll és a HDC-KO egereknél magasabbak, mint normál takarmány adásakor. Egyes táplálóanyagok esetében ezek a különbségek szignifikánsak (p<0,01).

A normál táppal felvett króm(III)-oxid mennyisége a bélsárban mindkét egértörzsnél közel azonos mértékben változott; maximális értékét (844 ill. 781 mg/kg, normál ill. HDC-KO) a 4. órában érte el, majd fokozatos csökkenés mellett a 33. órában esett vissza kb. a kezdeti értékre (21 ill. 25 mg/kg, normál ill. HDC-KO). A hisztamin-mentes táp fogyasztásakor az egértörzsek tranzit ideje némileg eltért egymástól, illetve a normál tápnál tapasztaltaktól. Az indikátor a HDC-KO egerek bélsarában a 8., míg a normál egértörzsnél csak a 24. órában érte el maximális értékét (1840 ill. 2450 mg/kg, HDC-KO ill. normál), és a 48. órában is jelentős mennyiségben ürült (534 ill. 209 mg/kg, normál ill. HDC-KO).

Normál rágcsálótáp etetésekor a HDC-KO egér a táplálóanyagok látszólagos emészthetőségében és a bélcsatornán való áthaladás ütemében nem különbözik a normál egértől. A normál tápból ugyanis hisztaminhoz jut. A hisztamin-mentes táp megnyújtotta a tranzit idejét a bélcsatornában. Valószínűleg ennek következtében javultak az emésztési együtthatók. A béltartalom lassabb továbbhaladásának oka valószínűleg a hisztamin-mentes táp alacsony nyersrost tartalma (<1%).



Előadások listája