Tudományos Diákkör    
 
 
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
» 2008. TDK
Meghívó 2008.
Szekció 1
Szekció 2
Díjak
Díjazottak
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2008. TDK

2008. évi TDK konferencia

Sertés circovírus genomok evolúciós vizsgálata a közép-európai régióban
Tombácz Kata IV. évfolyam
Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék
Témavezetők: Dr. Cságola Attila, Dr. Tuboly Tamás

Absztrakt:

A sertésállományok egyik legjelentősebb gazdasági kártétellel járó vírusos eredetű fertőzése a sertés circovírusok kettes típusának (porcine circovirus type 2, PCV2) tulajdonítható. A PCV2 fertőzés számos eltérő kórformát eredményezhet, melyeket összefoglaló néven PCV asszociált betegségeknek (PCVAD) neveznek. Az első PCV2 okozta kórképet, a választott malacok circovírus okozta sorvadását (postweaning multisystemic wasting syndrome, PMWS) először 1991-ben írták le Kanadában. A járvány Észak-Amerikában, Ázsia keleti részén és Nyugat-Európában endémiássá vált. Nyugat-Európától keleti irányban még ma is terjed, ennek megfelelően a klinikai kép is változó, nyugaton mára a sertések légzőszervi betegség komplexe (porcine respiratory disease complex, PRDC), keleten (így hazánkban is) a PMWS előfordulása jellemző.

A sertés circovírus burok nélküli, ikozahedrális, szimpla szálú DNS vírus, egyes típusa (PCV1) apatogén, kettes típusa kórokozó. A PCV2 genetikailag nem egységes, két csoportra osztható, melyek közül az egyik (PCV2B) 1767, a másik pedig 1768 bázis hosszúságú genommal rendelkezik (PCV2A), a világméretű járványmenet során ezek időbeni megjelenése is eltérőnek mutatkozott. A ma már endémiás területeken kezdetben a hosszabb genotípust azonosították, ám 2003 után a rövidebb genotípusú változat lett az elterjedtebb. Ahol a fertőzöttség még ma is terjedőben van, ott a PCV2 genomok nukleinsav szekvenciájában jelentősebb eltérések vannak, ezért vizsgáltuk a járványtani helyzet változását a genomszekvenciák összehasonlításával 1999-től 2007-ig Magyarországon, a közép-kelet-európai régióban és irodalmi adatok alapján, az egész világon, különös tekintettel a 2007-es állapotra. Az általunk gyűjtött mintákat szekvenáltuk, majd a GenBank adatbázisából letölthető PCV2 genomokkal összehasonlítottuk.

A legrégebbi közép-kelet-európai letölthető genomok 2003-ból, Ausztriából és Magyarországról származnak, a szekvenciák között a PCV2A genotípus dominál. Vizsgálataink alapján (lengyel, szlovák, horvát, cseh, román és magyar minták) ez az arány 2007-re megfordult, és ma a házi sertések többségéből a PCV2B típus mutatható ki. Ugyanez a tendencia mutatkozik világszerte, a rövidebb genotípus gyorsabban terjed az eredeti PCV2A típusnál, egy genetikailag egységes járványtani kép van kialakulóban, ami azt feltételezi, hogy a vírus sertéshez való adaptációja bár lassuló ütemben, de még mindig folyamatban van.



Előadások listája