Tudományos Diákkör    
 
 
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
» 2008. TDK
Meghívó 2008.
Szekció 1
Szekció 2
Díjak
Díjazottak
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2008. TDK

2008. évi TDK konferencia

Baktériumok fajszintű meghatározására használt egyes módszerek összehasonlító vizsgálata különböző háziállatokból izolált Corynebacterium pseudotuberculosis törzsek felhasználásával
Tóth Noémi szigorló
Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék
Témavezető: Dr. Makrai László

Absztrakt:

A Corynebacterium pseudotuberculosis a kiskérődzők, ritkán a szarvasmarha sajtos nyirokcsomó-gyulladását, illetve a lovak fekélyes nyirokérgyulladását idézi elő. Ezek a fertőzések világszerte, így Magyarországon is előfordulnak. Juhok és kecskék sajtos nyirokcsomó-gyulladását hazánkban az 1980-as évek elején több nagyüzemi körülmények között tartott tejhasznú állományban is megfigyelték. Ma a ritkán diagnosztizált fertőző betegségek közé sorolják, bár hazai viszonylatban is rendszeresen előfordul.

Vizsgálataink célja az volt, hogy a korábban klasszikus bakteriológiai (morfológiai, tenyésztési és biokémiai) módszerekkel C. pseudotuberculosisként azonosított, a SZIE-ÁOTK Járványtani és Mikrobiológiai Tanszékének törzsgyűjteményében található törzsek fajszintű azonosítását három különböző módszerrel elvégezzük és az eredményekből következtetéseket vonjunk le a különböző módszerek ezen faj meghatározásában való felhasználhatóságáról.

Vizsgálatainkba 5 északkelet- és 1 közép-magyarországi településről származó, összesen 17 különböző mintából izolált C. pseudotuberculosis törzs mellett 3 németországi DSMZ-típustörzset (Deutsche Sammlung von Mikroorganismen und Zellkulturen GmbH, Németország) vontunk be. A kórokozók juh, kecske, sertés és ló gazdafajokból származó mintákból lettek izolálva. A leghatékonyabb diagnosztikai eszköz, a 16S riboszómális RNS-t kódoló gén szekvencia-analízise alapján azonosítottuk a törzseket. A gént polimeráz láncreakcióval megsokszorozva, majd annak egy 450 bp hosszúságú szakaszát szekvenálva a Nucleotide BLAST program segítségével megállapítottuk, hogy a vizsgált 20 baktériumtörzsből 17 C. pseudotuberculosis. A szekvencia-analízis és az API Coryne-teszt alapján történő azonosítás eredménye 15 esetben állt összhangban, míg a szekvenálás és a Biolog-rendszer eredménye csupán 3 alkalommal. Vizsgálataink során a széles körben elismert, jelenleg a fenotípusos tulajdonságok alapján legjobbnak ítélt Biolog-fajszintű azonosító rendszer egyik gyenge pontjára sikerült rávilágítanunk. Ezek alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a C. pseudotuberculosis törzsek esetén az API Coryne rendszerrel történő fajmeghatározás jelenleg hatékonyabbnak tekinthető a Biolog-rendszerrel szemben. Eredményeink alapján a Biolog-rendszer adatbázisa a C. pseudotuberculosis és néhány rokon faj (C. diphteriae, C. ulcerans) tekintetében korrekcióra szorul.



Előadások listája