|
||||
Home
» Archívum
» 2008. TDK
2008. évi TDK konferenciaVégh Attila V. évfolyam Biológiai Intézet, Ökológiai Tanszék Témavezetők: Dr. Hornung Erzsébet, Dr. Matty Berg Vizsgálatunk célja két, Hollandia területén közönséges szárazföldi ászkafaj (Isopoda, Oniscidea), a Trichoniscus provisorius és T. pusillus elterjedésének és feltételezett niche különbözőségeinek vizsgálata, valamint egy ennek alapjául szolgáló korrekt taxonómiai elkülönítési módszer kidolgozása. Az ősibb T. provisorius diploid, szexuálisan szaporodó, míg az abból származtatható testvérfaj, a T. pusillus triploid, parthenogenetikus. Morfológiai elkülönítésük csak hímek esetében lehetséges. Korábbi munkák az ivararányok vizsgálatával állapították meg a fajösszetételt együttes előfordulás esetén (labortenyészetben tapasztalt ivararány: T. provisorius ♂:♀=1:1 és T. pusillus 1:100). Az eddigi gyűjtések alkalmával talált populációk ivararánya alapján feltételeztük, hogy az elterjedési mintázat kialakításában az eltérő alapkőzeteken kialakult talajtípusok jellemző tulajdonságai fontos szerepet játszhatnak. A gyűjtés standard módszerekkel történt (1 m2; 45 perc). A mintavételi helyek (51) kiválasztása az ország területét egyenletesen lefedve, a talajtípusok (homok, agyag, tőzeg), az alapkőzet kora (holocén, pleisztocén), az évi középhőmérséklet és az átlagos csapadékmennyiség figyelembevételével történt. Az élőhelyi sajátosságoknak az ászkarákok elterjedését befolyásoló tényezőit (lokalitás, talaj-, avar-, habitat paraméterek) gyűjtési adatlapon rögzítettük. A talajmintákat laboratóriumban elemeztünk (pH, Ca tartalom, víztartó képesség). Az egyedek fajszintű elkülönítésére az általunk meghatározott 18S rDNS szekvenciák eltéréseit felhasználva restrikciós fragmentum hosszúság polimorfizmus (RFLP) technikán alapuló módszert dolgoztunk ki. Munkánk során bizonyítottuk, hogy a populációk fajösszetételének meghatározására korábban használt módszerek (ivararány, nőstény méret/utódszám) nem alkalmasak. Az alkalmazott molekuláris technika hiteles taxonómiai elkülönítést tesz lehetővé. A fajok elterjedését meghatározó legfontosabb tényezőként a talaj fizikai és kémiai jellemzőit tekinthetjük. Ezek eltérése szorosan összefügg az alapkőzet kialakulásának korával. Eredményeink szerint holocén talajokon kevert populációk, míg a pleisztocén eredetű aljzaton kizárólag T. pusillus populációk találhatóak. A fentiek alapján kijelenthetjük, hogy a két faj között niche különbözőség áll fenn: a T. pusillus a környezeti változók széles skáláján képes elterjedni (euritóp), míg a T. provisorius csak szűk határokon belül fordul elő (sztenotóp). A két faj ökológai összehasonlításával igazoltuk azt a hipotézist, amely szerint a parthenogenezis és/vagy a polyploidia előnyt jelent a szétterjedésben és a szélsőséges körülmények közötti túlélésben. Előadások listája |