Tudományos Diákkör    
 
 
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
» 2008. TDK
Meghívó 2008.
Szekció 1
Szekció 2
Díjak
Díjazottak
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2008. TDK

2008. évi TDK konferencia

Lovak hármas metacarpalis és csüd csontjainak ex vivo törésvizsgálata
Végh Zsófia V. évfolyam
Üllői Nagyállatklinika
Témavezető: Dr. Tóth Péter

Absztrakt:

Munkánk célja azon kérdés megválaszolása, hogy a humán gyógyászathoz hasonlóan, lógyógyászatban is alkalmazható diagnosztikai eszköz lehet-e a csontsűrüség és csonttömeg vizsgálata a töréskockázat becsléséhez.

A humán gyógyászatban a csontmennyiség vizsgálata (oszteodenzitometria) az ásványi csonttömeg meghatározásával a calcipéniás osteopathiák diagnosztikájának alapja. A mérési eredmény az ásványi csontsűrűség (BMD, bone mineral density, g/cm2). A grammban kifejezett ásványi csonttömeget BMC-nek (bone mineral content, g) nevezik.

Nyolc ló elülső végtagjainak hármas metacarpalis és csüd csontjain BMD és BMC méréseket végeztünk DEXA (Dual Energy X-Ray Absorbtiometry) készülékkel dorsopalmaris irányból. A jobb- és bal elülső végtagok McIII és csüdcsontjainak BMD és BMC értékei nem különböztek egymástól szignifikánsan (páros t-próba). A metacarpalis csontok BMD és BMC értékei szignifikánsan magasabbak voltak, mint a csüdcsontokon mért értékek.

A csontsűrűség és csonttömeg értékek meghatározását követően a csontokon törésteszteket végeztünk. A csüdcsontokat a töréstesztet megelőzően és azt követően is CT vizsgálatoknak vetettük alá, melynek segítségével meghatároztuk a csüdcsontok egyes morfometriai paramétereit (tengelyek hossza, keresztmetszet terület) és a törési rések és repedések helyét, kiterjedését. A szakirodalmi adatoknak megfelelően a metacarpuson három pontos hajlítást végeztünk, a csüdcsontokat pedig nyomási megterheléssel teszteltük. A csüdcsont ex vivo törésvizsgálatára a nemzetközi szakirodalomban adatok nem ismertek, így a csüdcsonthoz hasonló formájú csontok (pl.: humán lumbalis csigolyák) vizsgálati metodikáját figyelembe véve választottuk a nyomási megterhelést. A törési erőt, rugalmassági modulust valamint a hajlító és a nyomó szilárdságot feljegyeztük, és vizsgáltuk ezek összefüggéseit a csontsűrűséggel és csonttömeggel (korreláció-elemzés, lineáris regresszió).

A metacarpalis csontokon a töréserő a BMD és a BMC értékekkel is egyaránt szignifikáns korrelációt mutat, a csüdcsont esetén a törési erő csak a BMD értékekkel mutatott szignifikáns korrelációt. Ezek az összefüggések arra mutatnak, hogy a humán gyógyászatban ma már rutinszerűen alkalmazott oszteodenzitometriás eljárás alkalmas lehet a lovak töréskockázat becslésére is. További, nagyobb elemszámmal végzett vizsgálatok mindenképpen szükségesek ezen előzetesnek tekinthető eredményeink alátámasztására.



Előadások listája