Tudományos Diákkör    
 
 
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
» 2008. TDK
Meghívó 2008.
Szekció 1
Szekció 2
Díjak
Díjazottak
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2008. TDK

2008. évi TDK konferencia

A szerbiai állatorvoslás rövid története
Kovács Iván V. évfolyam
Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Fakultás Állatorvosi Kar
Témavezető: Dr. Veselina Radonov Pelagic

Absztrakt:

A római korból (i.sz. 279) maradt ránk a legtöbb bizonyíték az orvoslásról ill. az állatorvoslásról, a mitrovicai téglagyári ásatások során, ahol felszínre került több sebészeti eszköz.

Török korszak: A Római Birodalom bukása (476) után Vajdaság területét „migrációs útkereszteződés”-ként használják a hunok, szlovének és más törzsek. A lovakat kizárólag a török kovácsok ill. nalbant-ok kezelhették. A Zentai Csata (1697) véget vetett a török korszaknak.

Szláv népek megjelenése: A Balkán-félszigeten 580-tól megjelennek a szláv törzsek, majd megalakul a Szerb Törzsi Szövetség. 1349-ben Dusán törvényi rendeletét maghozták Szkoplyéban, amit 1354-ben bővítettek ki Szer-ben, ez magában foglalja az államiság alapjait. Dusán törvényi rendeletében meg vannak adva a kutyatulajdonos kötelességei, valamint a nyári és a téli legeltetés szabályai. A középkorban félnomád sertéstartással foglalkoztak a tölgyesekben, amiket stanište-nek neveztek. Ismertebb királyi sertéstartó erdő Pristina környéke volt. Decsani freskók alapján siska típusú sertést tartottak. A Hodosi kódex (XIV. vagy XV. század) a legöregebb orvosi kódex, ami szlovén népi nyelvre le van fordítva. Agatangel Hristić 1859-ben megírta a Decsáni kódexet, amiben 50 recept és mágikus formula található. Ebben a kódexben szerepelnek először szakszavak, pl. colica, bronchitis...

Osztrák–Magyar Monarchia: A töröktől való felszabadulás után Vajdaság a Monarchia része lett. Tolnay Sándor eredeti művét, az Institutiones de praecavandis ac curandis luibus-t szerb-szlovén nyelvre is lefordították (1800 körül). Vajdaság első állatorvosa Anton Semajer (1822), aki Versecen dolgozott. Bezdán első állatorvosa Verkner Mátyás (1894), aki a száj- és körömfájás, ill. a sertéspestis ellen harcolt.

Szakirodalom: Budán 1816-ban jelenik meg az első szerb állatorvoslásról szóló könyv ismeretlen szerzőtől, mely foglalkozik a marhák, lovak, birkák és sertések gyógyításával. Szerbiában kiadott szakkönyvek: 1846-ban megjelentek ismeretlen szerzőtől a Lek od konjskog kašlja és Kako se imaju ovce od šapa lečiti.

Az állatorvosképzés csúcsa: 1936. július 22-én megalakul az Állatorvosi Kar Belgrádban. Az első előadást botanikából prof. dr. Stevan Jakovljević tartotta 149 hallgató előtt. 1938. okt. 20-án az első tanácsülésen megválasztották prof. dr. Mile Rajčević-et dékánnak. Prof. dr. Antonije Vuković (1872-1956) nevéhez fűződik a kala-azar (leishmaniosis) felismerése.

Állatorvosi egyesületek: 1903. dec. 12-én és 13-án megalakul a Szerb Királyi Marhaorvosok Egyesülete. A december 27-én megtartott ülésen megegyeztek abban, hogy állatorvosi szaklapot indítanak Veterinarski glasnik címmel. 1999. feb. 2-án megalakult az Állatorvosi Akadémia (Akademija veterinarske medicine), aminek az élére prof. dr. Zlatibor Petrović került.

Szinte napjaink: Az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Karán 2000-ben megalakul az Állatorvostudományi Tanszék, melynek igazgatója prof. dr. Stanko Boboš.



Előadások listája