Biológus szekció

Adeno- és herpeszvírusok filogenetikájának tanulmányozásával foglalkozó kutatócsoport munkájába kapcsolódtam be egy évvel ezelőtt. Célul tűztem ki adenovírusok kimutatását a rágcsálók (Rodentia) rendjének képviselőiből szerzett mintákon. Az emlősök e csoportjaiban előforduló adenovírusokra vonatkozóan kevés adat ismert. Elméleti szempontból érdekesnek tűnt a gazdaállatok és adenovírusaik között feltételezett ko-evolúciót rágcsálók esetében is vizsgálni. Az állatcsoport vírusos fertőzöttségének ismerete gyakorlati szempontból sem elhanyagolható, mivel manapság sokan tartanak otthon kedvencként rágcsálókat. Vadon élő és kísérleti állatpopulációk felmérésére alkalmas módszer kidolgozása is szükséges.

Kutatásaim során főleg elhullott állatokból származó máj- és béldarabokból kinyert DNS-t vizsgáltam, de tanulmányoztam élő állatok bélsár mintáit is, valamint korábban más vírusokra vizsgált minták készen kapott nukleinsav kivonatát. Mintákat kaptam a Fővárosi Állat- és Növénykertből, az MGSZH Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóságának laboratóriumából és a Sanofi Aventis gyógyszergyár állatházából. Dr. Gyuranecz Miklós egyéb célra gyűjtött mezei rágcsáló mintáinak egy részét bocsátotta rendelkezésemre. Az alábbi állatfajokból vizsgáltam egy vagy több mintát: tengerimalac, csincsilla, aguti, mezei hörcsög, mezei nyúl, szíriai aranyhörcsög, közönséges erdeimókus. Az általam használt, kétkörös (nested) PCR az adenovírusok DNS polimeráz génjének egy szakaszának kimutatására alkalmas. Ez a gén a legjobban megőrzött az eddig ismert adenovírus fajokban. A 300 bázispárnyi DNS szakasz szekvenciájának ismerete is elég a vírusok elsődleges genus szintű besorolásához, aminek alapján további gének (pl. hexon, IVa2) PCR-es kinyerését is megkíséreltem. A pozitív minták DNS termékeinek nukleotid sorrendjét a PCR primerek alkalmazásával meghatároztam. Esetenként szükség volt a felerősített genom szakasz molekuláris klónozására is. A származtatott aminosav sorrend felhasználásával filogenetikai számítások alapján törzsfa rekonstrukciókat végeztem.

A törzsfa rekonstrukció alapján az egér-adenovírushoz közelinek látszó szekvenciát nyertek a laboratóriumban párhuzamosan futó vizsgálatok során egy egerészölyv bél- és tüdőmintáiból, valamint állatkerti ketrecek talajából és szennyeződéseiből származó két környezeti mintából is. Az első esetben feltételeztük, hogy valószínűleg az állat prédájának adenovírusát mutattuk ki. A környezeti minták esetében a szabadon élő kártevők (egér vagy patkány populációk) szerepe gyanítható. E minták további vizsgálatával kísérleteztem.

Az eddig kapott filogenetikai eredmények megerősítik a kutató-csoport korábbi ko-evolúciós elméleteit, mivel az azonosított rágcsáló adenovírusok közeli leszármazására utal gazdáik törzsfejlődésével összevethetően.