Biológus szekció

A természetes és mesterséges vízi élőhelyek egymásra való hatásának vizsgálata gazdasági okok miatt és a természetes környezet megóvása szempontjából is fontos. Vizsgálataink során arra kerestük a választ, hogy befolyásolják-e a mesterséges vízterületek egy természetes víz halfaunájának parazitáltságát. A halak parazitás fertőzöttségét hasonlítottuk össze a Benta patak két, Százhalombatta környéki szakaszán. Az első mintavételi terület a várostól néhány kilométerre, a 6-os főút közelében lett kijelölve. A második mintavételi terület, a városon belül helyezkedett el, a Temperált Vizű Halgazdaság és a Benta Horgászpark kifolyó csatornái közelében. A mintavételezés öt hónapon keresztül havonta történt horgászbottal, a két mintavételi területen egy-két napos különbséggel. A terepmunka során három alkalommal vízmintát vettünk szervetlen kémiai és mikrobiológiai vizsgálatok elvégzése céljából. A halakat teljes parazitológiai vizsgálatnak vetettük alá. A kimutatott parazitákat meghatároztuk, majd a felmérési adatok értékeléséhez nagyobb rendszertani kategóriák szerint (törzs vagy osztály) csoportokba rendeztük. A kapott adatokat statisztikailag elemeztük.

Szezonalitás tekintetében azt az eredményt kaptuk, hogy a halgazdasághoz közeli területről származó halaknál tavasszal kétszer akkora volt a mételyek (Trematoda) prevalenciája, mint a mesterséges vízterületektől távol eső, első mintavételi helyről gyűjtött halak esetében. A halgazdaság hatását valószínűsítette az az eredmény is, hogy a nyálkaspórások (Myxozoa) prevalenciája tavaszi, kora nyári emelkedést mutatott az első mintavételi terület halaihoz képest. A parazitákat szervenkénti és szervcsoportonkénti előfordulásuk alapján vizsgálva azt kaptuk, hogy az első területen fogott halaknál a bél és a belső szervek nagyobb mértékben voltak fertőzöttek a második területről származóknál. A második területen gyűjtött halakban viszont az izomzatban is előfordultak nyálkaspórások, ellentétben az első mintavételi hely halaival. A hím és nőstény halak parazitáltságában nem találtunk jelentős különbséget. A prevalencia adatokat parazitacsoportonként értékelve meglepő módon azt az eredményt kaptuk, hogy az első mintavételi területen volt nagyobb az egysejtűek (Protozoa) aránya. Ezen a helyen nagyobb fokú volt a hímek fonálféreg (Nematoda) fertőzöttsége is. A galandférgek (Cestoda) és a buzogányfejű férgek (Acanthocephala) prevalenciája hasonlóan alacsony volt mindkét területen, a többi parazitacsoporté (Myxozoa, Monogenea, Trematoda) viszont a várakozásoknak megfelelően magasabbnak bizonyult a halgazdasághoz közeli mintavételi helyen.

Eredményeink azt mutatják, hogy a vizsgált terület közelében lévő mesterséges vizek, ha kis mértékben is, de hatással voltak a Benta patak halállományának parazitáltságára. További vizsgálatra lenne szükség az élőhelyen, hogy pontosabb képet kaphassunk a hatás természetéről és mértékéről.