Biológus szekció

A szőlő „Másodlagos érlelési termesztéstechnológiája” (DMR módszer) során a szálvessző metszésű szőlő 2 éves termővesszőit a technológiai érettség elérésekor átvágják. Az átvágás nélküli tőkéknél ekkor már a tőke felől a bogyó felé nincs szénhidrát és sav beáramlás, sőt a növény a szőlőbogyóban felhalmozódott cukrot és a savakat a saját életműködéséhez fogyasztja.

A dolgozatban a PE AC Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetnél elvégzett DMR kísérlet során követtük a szőlőbogyóban és a szőlőlevélben lejátszódó folyamatokat, vizsgáltuk a cukorösszetevők és savkomponensek, valamint az ásványi anyagok változásait, összehasonlítva a DMR nélküli (kontroll) tőkéknél bekövetkező változásokkal.

A kísérlet során elvégzett vizsgálatokkal igazoltuk, hogy a szálvessző átvágását követően –az első héten- a bogyóban még jelentős a cukortartalom és a savkoncentráció növekedése, ugyanakkor a kontroll tőkék esetében stagnálnak ezek az értékek. Ennek oka a tőke és a vessző közti kommunikáció megszakítása, így a levelekben szintetizálódó komponensek csak a szőlőfürtig jutnak el.

A kísérlet során igazoltuk, hogy azonos szárazanyagra számolva a DMR technológiával termesztett szőlőből kinyerhető must cukortartalma és savtartalma lényegesen meghaladja az ugyanolyan körülmények között termelt kontroll tőkékről származó mustban mérhető koncentrációkat. A DMR technológiával kezelt szőlőben a minőséget alapvetően meghatározó paraméterek kezdetben nőttek, ugyanakkor a kontroll tőkékről származó szőlőben folyamatosan csökkentek.