Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
Meghívó 2010.
» Előadások
Zsűri
Díjak
Díjazottak
Felhívás
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2010. TDK » Előadások

Előadások

Adenovírusok kimutatása hüllőkben és kétéltűekben: két gyík- és egy béka-adenovírus genomjának részleges szekvencia analízise
Pénzes Judit II. évfolyam
SzIE, Állatorvos-tudományi Kar, Jáványtani Tanszék; MTA, Állatorvos-tudományi Kutatóintézete
Témavezetők: Dr. Benkő Mária, Doszpoly Andor

Absztrakt:

Az adenovírusok (Adenoviridae) a gerinceseket gyakran fertőző, dupla szálú DNS genommal rendelkező vírusok. Jelenlétüket mára az összes gerinces osztályban, így hüllőkben és kétéltűekben is kimutatták. Az egyes adenovírus típusok általában szűk gazdaspektrummal rendelkeznek, vagyis minden gazdafajnak lehet saját adenovírusa. Ez teszi e vírusokat alkalmassá koevolúciós vizsgálatokra. A kutatócsoport korábbi eredményei szerint a jelenleg elfogadott öt genus közül az Atadenovirus nemzetség képviseli az adenovírusok pikkelyes hüllőkkel (Squamata) együttfejlődött leszármazási vonalát, noha az első atadenovírusokat kérődzőkben és madarakban mutatták ki. Korábban egy kígyóból származó izolátumról a teljes genom analízise és filogenetikai számítások segítségével bizonyították, hogy atadenovírus. Ezen felül több gyík és kígyó mintájában PCR-rel detektált vírus vizsgálata is azt mutatta, hogy e genus tagjai. Kétéltűekből eddig egyetlenegy alkalommal mutattak ki adenovírust, mely a Siadenovirus genus tagja. Emiatt a kezdeti hipotézis szerint ez a vonal fejlődhetett együtt elsődlegesen kétéltűekkel.

Célkitűzésem az volt, hogy újabb bizonyítékokat tárjak fel az atadenovírusok hüllő-eredetével kapcsolatban, valamint több információt gyűjtsek a kétéltűeket fertőző adenovírusokról. A megvalósítás érdekében 187 hüllő- és 157 kétéltű-minta PCR-es szűrését végeztem el konszenzus nested primerekkel. Ezen kívül két Heloderma-faj, Németországban izolált adenovírusának genomjából nyertem ki további szekvenciákat. A mexikói viperagyíkból (Heloderma horridum) izolált adenovírus genomjának közel 75%-át sikerült meghatározni. A másik izolátum esetén is meghatároztuk a genom mintegy 40%-át. A genom-analízisek mindkét esetben egyértelműen bizonyították, hogy atadenovírusokról van szó. A szűrések során hüllők esetén 17, még a kétéltűekből összesen 4 minta bizonyult pozitívnak. Ezek újabb bizonyítékként szolgáltak a szakállas agámák (4 minta) és a Colubridae családba tartozó siklófajok (2 minta) nagymértékű fertőzöttségére, valamint két teljesen új vírust mutattunk ki 10 rövidfarkú törpekaméleon- és egy fehértorkú varánusz mintájából. A kétéltűek közül Dendrobates auratus és Phyllobates vittatus fajokban mutattam ki adenovírusokat, melyek mind aminosav, mind nukleotid szinten azonosnak bizonyultak. Ez szintén a tudomány számára új vírus, emellett mindössze a második kétéltűekben leírt adenovírus. A szekvenciájából kb. 8500 bázispár került leolvasásra, mely alapján kiderült, hogy – akárcsak a hüllőkben talált adenovírusok – az Atadenovirus genus tagja.

Az atadenovírusok hüllő eredetére bizonyíték az új vírusok pozíciója a törzsfán, és a genomuk kiegyensúlyozott G+C tartalma. A nyílméreg-béka-adenovírus a törzsfarekonstrukción a kérődző-atadenovírusokkal került egy monofiletikus csoportba és a G+C arány mindössze 38,4%. Mindezek arra utalnak, hogy a kétéltűek atadenovírus-fertőzöttsége gazdaváltás eredményeként jöhetett létre.



Előadások listája