Előadások

Dolgozatom célja az elmúlt évek három nagy jelentőségű élelmiszer-biztonsági eseménye fogyasztói megítélésének, a vásárlói tudatosságnak és a hatósági kommunikáció eredményességének mérése. A témaválasztásomat az motiválta, hogy a szakirodalom szerint az élelmiszerlánc-események sokszor az egészségügyi kockázat, valamint a termékvisszahívások által okozott közvetlen károk sokszorosára tehető makrogazdasági veszteségeket okozhatnak a fogyasztói bizalom megrendülése révén.

Mindezek a hatások azonban csökkenthetők, illetve esetlegesen elkerülhetők, ha kölcsönös bizalom épül ki a fogyasztók, az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság és az élelmiszer-vállalkozók között. E bizalom hátterében azonban megbízható, objektív, könnyen elérhető, könnyen értelmezhető és lényegre törő kockázatkommunikációnak kell állnia.

A fogyasztók széles körének megszólaltatása érdekében, és a vizsgálat sokrétűsége miatt, anonim felmérést végeztem, harminc zárt és öt nyitott kérdést egyaránt tartalmazó kérdőív segítségével. Az emberek érdeklődését mutatja, hogy 2009 második felében mindössze néhány hónap alatt sikerült 480 kitöltött kérdőívet összegyűjtenem, és visszautasítással vagy érdektelenséggel nem találkoztam. Az adatokat az SPSS statisztikai programcsomag segítségével elemeztük ki.

A kutatás eredményeiből egyértelműen megállapítható, hogy a magyar élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság megítélése pozitív, elismerik az elmúlt években végbemenő változások hasznosságát, azonban további erőfeszítéseket várnak el a fogyasztók a hatékonyabb kockázatkommunikáció érdekében. Az elmúlt évek során jelentősen átalakult ellenőrző hatóságok felépítése még nem tudatosult a fogyasztókban, így bár az igény és az erkölcsi indíttatás megvan a vásárlókban arra, hogy a hatóságokat értesítsék, mégsem tudják, kihez fordulhatnának.

A botrányokkal kapcsolatos fogyasztói attitűdökből kiderül, hogy a válaszadók több mint 80%-a a külföldről behozott, rossz minőségű árukban látja a fő okot az élelmiszer-biztonsági krízisek kapcsán. A magyar termékek szeretete és igénye viszont egyértelműen kirajzolódik. A fogyasztók ezen túlmenően az adalékanyagokat, tartósítószereket és esetleges szándékos emberi tevékenységet tekintik az élelmiszer-fogyasztással összefüggő kockázatok kiváltó okának. Az esetenként indokolatlan pánikhelyzetek gyors kialakulása mellett a fogyasztói memória rövidtávú hatására is találhatunk bizonyítékot: a megkérdezettek mindössze 0,42%-a emlékezett a dioxinos sertéshúsbotránnyal gyanúba keveredett gyártóra, de 40% számára már maga az eseménysorozat sem volt világosan felidézhető.