Előadások

A tularemia a Francisella tularensis okozta megbetegedés. Ez a baktérium, széles gazdaspektruma révén számos gerinces és gerinctelen állatot és az embert is képes megbetegíteni (zoonózis). A mezei nyúlnak (Lepus europaeus) a betegség környezetben való fenntartásában, és az emberek felé történő közvetítésében is fontos szerepe van.

Munkánk során 50, az ország különböző területéről származó, tularemia szeropozitív (tárgylemez agglutinációval szűrt), természetes úton fertőződött mezei nyúlon végeztük el makroszkópos, szövettani és immunhisztokémiai vizsgálatot, a baktérium kitenyésztését, és azonosítását.

A makroszkópos vizsgálat során 44 esetben (88%) találtunk 0,1-1 cm átmérőjű, szürkésfehér, gyulladásos-elhalásos gócokat a különböző szerveken, ebből 24 esetben egy, további 20 esetben több szerv volt érintett. Szövettani vizsgálattal a gócok granulómaképződéssel járó gyulladásoknak bizonyultak, s középpontjukban sokszor elhalt területek voltak megfigyelhetőek. Szövettani és immunhisztokémiai vizsgálat során 46 esetben (92%) találtunk elváltozást, illetve mutattunk ki F. tularensis antigént. F. tularensis ssp. holarctica törzseket 35 esetben (70%) tudtunk bakteriológiai módszerekkel kitenyészteni és polimeráz láncreakcióval azonosítani.

A leggyakrabban érintett szervek a mellkasi szervek (tüdő, szívburok, gátor közi nyirokcsomók) voltak (88%), mely a mezei nyulak légúti fertőződésére utal. Az immunhisztokémiai vizsgálat a tularemia diagnosztizálásában a baktériumtenyésztéssel szemben sokkal érzékenyebbnek és hasonló specificitással rendelkezőnek bizonyult. A tárgylemez agglutinációs próba a makroszkópos elváltozások felismerésével kombinálva megfelelően érzékeny eszköznek látszik a tularemia előzetes diagnózisának felállításához.