Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
Meghívó 2010.
» Előadások
Zsűri
Díjak
Díjazottak
Felhívás
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2010. TDK » Előadások

Előadások

A Brucella suis-szal fertőzött mezei nyulak (Lepus eurpaeus) szerológiai, kórbonctani, kórszövettani és immunhisztokémiai vizsgálata
Fassang Edit IV. évfolyam
SzIE, Állatorvos-tudományi Kar, Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék
Témavezető: Dr. Gyuranecz Miklós

Absztrakt:

A mezei nyúl (Lepus europaeus) egy fontos apróvad faj melynek Európa-szerte jelentős bakteriális kórokozója Brucella suis 2-es biotípusa. A magyarországi nyúl állomány fertőzöttségéről azonban nem voltak ismereteink. Vizsgálatunk célja az volt, hogy előzetes adatokhoz jussunk a B. suis 2-es biotípus fertőzés elterjedtségéről a hazai mezei nyúl állományban, leírjuk a fertőzött egyedekben megfigyelt kórbonctani és kórszövettani elváltozásokat, továbbá immunhisztokémiai (IHK) eljárást fejlesszünk ki a B. suis kimutatására.

A 2008-2009-es és 2009-2010-es téli vadászati idények során Magyarország különböző vadásztársaságaiban szűrtük a terítékre került mezei nyulakat Rose-Bengal teszttel B. suis ellen termelődött ellenanyagok kimutatása céljából. A szeropozitív állatokat kórbonctani és kórszövettani vizsgálatnak vetettük alá. Az IHK teszthez hiperimmun szérumot állítottunk elő, két egér szubkután fertőzésével. Az állatokat négy héten át, heti egy-egy alkalommal az egyik mezei nyúlból izolált élő B. suis 2-es biotípussal fertőztük 2x109 csíraszámú baktériummal.

510 mezei nyulat vizsgáltunk meg, mely között öt szeropozitív, nőstény egyedet találtunk (0,98%). Mind az öt állatban a legjellemzőbb kórbonctani kép az úgynevezett „mogyorós csokoládé” lép volt 0,1-0,5 cm átmérőjű, sárgásfehér gócokkal. Négy esetben gócokat találtunk még a tüdőben, a méhben, a vesékben és a májban is. A szövettani vizsgálatok során a gócok egyesével- vagy összeolvadó granulomaként tűntek fel, a középpontjukban kiterjedt elhalással, melyben extracelluláris rögös festődés volt megfigyelhető az IHK vizsgálat során. A B. suis fertőzöttséget a baktériumizolálás is megerősítette. A termelt savó nem adott keresztreakciót IHK vizsgálatban F. tularensis-szel és Yersinia pseudotuberculosis-szal és csak gyengén reagált keresztbe B. canis-szal.

Az általunk leírt IHK módszer az első, mely alkalmas a mezei nyúl B. suis fertőzöttségének kimutatására.



Előadások listája