Előadások

Magyarországon elterjedten, és helyenként nagy számban fordulnak elő ragadozó vízipoloskák. Ennek ellenére igen keveset tudunk biológiájukról. Fontos elemei a vízi ökoszisztémának predátorként, és prédaként is. Előfordulásukat jelentősen befolyásolja az adott élőhely növényzetének összetétele, az aljzat típusa és más egyéb tényező is. Munkám során habitat - preferenciára vonatkozóan végeztem laboratóriumi vizsgálatot, abból a célból, hogy a négy faj élőhely – választásának okairól információkat nyerjek.

Vizsgálatom során négy, hazánkban is széles elterjedésű, sokszor tömegesen előforduló fajt teszteltem: a víziskorpiót (Nepa cinerea), a csíkpoloskát (Ilyocoris cimicoides,), a közönséges hanyattúszó poloskát (Notonecta glauca), és a tarka hanyattúszó poloskát (Notonecta viridis). A kísérletet 2010. augusztusában folyattam, fajonként háromszori ismétléssel. A teszt során az egyenként elhelyezett egyedek háromféle mikrohabitatból választhattak.

A mikrohabitatok meghatározásához a 2008-ban a Sajó egyik holtágában folytatott vizsgálatom eredményeit használtam fel. Ennek során azt találtam, hogy a teljes élőhelyet háromféle mikrohabitat típusba lehet sorolni. „A” típusú mikrohabitatnak neveztem a horgászok által átalakított, gyér növényzetű, árnyékmentes partszakaszokat. A „B” típusú területen dús növényzet figyelhető meg, valamint az árnyék hiánya. „C” típusú mikrohabitat aljzatát lemerült faágak, gallyak borítják és a partmenti fák miatt árnyékos.

A laboratóriumban kialakított mikrohabitatok között a fajok egyedeinek eloszlása különböző volt. Jelen vizsgálatom során az érdekelt, hogy a 2008-ban, terepen tapasztalt preferencia fennáll-e, ha az egyedek közvetlenül választhatnak a három szimulált mikrohabitat-típus közül. Az adatok előzetes elemzése alapján az „A” típusú élőhelyet egyik faj egyedei sem preferálták és a „C” típusú mikrohabitat volt a legkedveltebb mind a négy faj körében.