Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
Meghívó 2010.
» Előadások
Zsűri
Díjak
Díjazottak
Felhívás
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2010. TDK » Előadások

Előadások

Pollinátorok és a beporzás hatékonysága eltérő lineáris tájelemek mentén
Pálfy Anna II. évfolyam
MTA-MTM Állatökológiai Kutatócsoport, SzIE, Állatorvos-tudományi Kar, Ökológia tanszék
Témavezetők: Dr. Báldi András, Kovács Anikó

Absztrakt:

A rovarok 20%-a életüknek legalább egy bizonyos szakaszában kizárólag a virágok biztosította nektáron és pollenen él. Az általuk biztosított pollináció (beporzás) fontos ökoszisztéma szolgáltatás, mivel zárvatermő növények 65%-a rovarbeporzású. A pollinációnak nem csak a vadonélő növények fennmaradásában van jelentősége, hanem nélkülözhetetlen a mezőgazdaságban is. Kultúrnövényeink 84%-nak megporzása és a mezőgazdasági termelés harmada állati pollinátoroktól függ. A 20. század végére kialakuló "pollinációs krízisnek", a pollinátorok (elsősorban a méhek) számában jelentkező drámai csökkenés az oka. Ennek hátterében részben tájszintű változások állnak, ezért a beporzásra ható táji tényezők vizsgálata és megértése alapvető fontosságú. Az in situ vizsgálatok mellett a pollinációs hatékonyság vizsgálatára újabban kontrolált körülmények között nevelt rovarporozta növényeket (phytometer-eket) alkalmaznak. A phytometer-eket különböző minőségű mezőgazdasági területekre, vagy eltérő táji kontextusba kihelyezve lehetőség nyílik a beporzó rovarok megfigyelésére, mintavételére. A virágokból kialakuló termések, valamint a magok száma, és ezek száraztömege alapján következtetni lehet a beporzás hatékonyságára. Kutatásomban eltérő lineáris elemekben vizsgáltam a pollinátorok egyedszámának alakulását, valamint a pollinációs hatékonyságot. Munkámat Kakucs környékén végeztem 2010 nyarán. Földutak menti gyepsávokat és fasorokat jelöltem ki gyepek, illetve szántóterületek mellett, kategóriánként 3-3 ismétléssel, azaz összesen 12 vizsgálati területtel. Száz méter hosszúságú transzektek mentén, július elején két, augusztusban három alkalommal, 15 percben felmértem az ott észlelt főbb pollinátorok (méhek, poszméhek, zengőlegyek, lepkék) abundanciáját. Emellett rögzítettem a virágzó növényfajokat és a virágok számát, valamint a főbb vegetációstruktúra jellemzőket (a lineáris elem szélessége, a vegetáció magassága, denzitása, stb.). A beporzási hatékonyság mérésére augusztusban három hétre transzektenként öt virágzó hónapos retket (Raphanus sativus) helyeztem ki phytometer növényként. A virágzó egyedeken három alkalommal 15 percben mértem fel a beporzó rovarokat (38 megfigyelés). Általános lineáris kevert modellek eredményei alapján a fasorok megléte, valamint a fasorok sűrűsége a pollinátorok abundanciájára pozitívan hatott. A gyepek jelenléte nem volt hatással a megfigyelt rovarcsoportokra. A retkek termésátlaga magasabb volt a fasorok mentén, mint a földutaknál, ám nem szignifikánsan. Eredményeim rávilágítanak a fasorok, illetve megfelelő szerkezetük kialakításának fontosságára a mezőgazdasági területeken, melyek élőhelyül és feltehetően ökológiai folyosóként szolgálnak a beporzásban fontos szerepet játszó rovarok számára.



Előadások listája