Előadások

A tanulmány összegzi a vizsgált kutyákban előforduló bőrgyógyászati elváltozásokat, ezek előfordulási gyakoriságát. Célja, hogy összefüggést keressen az elváltozás és az egyes egyed fajtája, kora, ivara, egyéb életkörülmények (pl. évszak) között, felvetve egy olyan algoritmus megalkotásának lehetőségét, mellyel a diagnózis könnyebben felállítható és a differenciál diagnózis palettája szélesíthető a praktizáló állatorvosok számára.

Vizsgálatainkat a kolozsvári Agrár és Állatorvos Tudományi Egyetem, Állatorvos-Tudományi Kar Parazitológia és Bőrgyógyászat Tanszékre 2007 szeptember és 2009 december között dermatológiai szakvizsgálatra jelentkező 154 kutya bőrgyógyászati kórlapja alapján végeztük. A tanszéken használt kórlap tartalmazta a kutyák nationaléját, a kórelőzményt valamint a betegek klinikai adatait, fizikális vizsgálati leleteit és a használt kiegészítő vizsgálatok eredményeit is. Az összegyűjtött információkat újraértékeltük és statisztikai elemzésnek vetettük alá.

A kórelőzmény, a klinikai tünetek és a diagnosztikai kiegészítő vizsgálatok eredményének együttes értékelése során a kutyákban 169 bőrbetegséget állapítottunk meg. A betegségek közül a legtöbb esetben allergiás bőrgyulladást (80/169, 47%) és ektoparazitózist (49/169, 29%) diagnosztizáltunk, ezeket követték a gennyes bőrgyulladások (10/169, 6%), az autoimmun dermatitisek (9/169, 5.3%), a bőr gombás betegségei (8/169, 4.7%) és az endokrin eredetű bőrbetegségek (7/169, 4%). Legritkábban keratinizáció és seborrheás zavarok (5/169, 3%) valamint a bőr daganatos betegségei (3/169, 2%) fordultak elő. Alaposabb vizsgálatot végeztünk az allergiás bőrgyulladás (atópiás dermatitis, eleség allergia, bohanyál-allergia) és demodicosis eseteiben, a beteg nationaléja mellett vizsgáltuk a tünetek minőségét, kezdetét, lokalizációját, háttérbetegségeket stb.

A megfigyelések alapján bizonyos tulajdonságok (fajta, kor, ivar stb.) mellett egyes bőrbetegségek gyakrabban fordulnak elő. Ezek az észrevételek vetették fel egy új eljárás használatának lehetőségét a bőrgyógyászati-, belgyógyászati- és kiegészítő vizsgálatok sora mellé. Így az egyedhez is köthető a betegég és nem kizárólag a korlátozott tünetekhez. Ezen diagnosztikai algoritmus magalkotása a pontosabb dignózis felállításához nyújthat segítséget, illetve célirányosan újabb kiegészítő vizsgálatok szükségességét javasolhatja a továbbiakban.