Állatorvos szekció

Az Európai Unió területén, így hazánkban is, a salmonellosis a leggyakoribb zoonózisok egyike. A súlyos emberi megbetegedések megelőzése érdekében az Európai Unió már a 90’-es évek elejétől kötelező Salmonella-gyérítési programot írt elő a tagállamai részére, majd az ezredfordulót követően részletes mentesítési program kidolgozásába kezdett, melyhez számos új jogszabályt kellett megalkotni. A közösségi jogszabályokat a tagállamoknak át kellett venniük, valamint részletes mentesítési programokat kellett kidolgozniuk a baromfiszektor teljes egészére nézve az állományok Salmonella-fertőzöttségének csökkentése érdekében. Ezzel párhuzamosan hazánkban már 1995-ben részletes útmutató készült a baromfiállományok Salmonella-mentesítéséhez, majd 1997-től kezdve folyamatos a fertőzöttség felmérése is, bár a kötelező mentesítési program csak a 2004-es csatlakozást követően kezdődött el, az uniós jogszabályok átvételével.

Dolgozatomban áttekintem a Salmonella-mentesítés jogi hátterének kialakulását hazánkban és az Európai Unióban egyaránt, valamint bemutatom az aktuális közösségi szabályozást. Részletesen ismertetem a magyarországi mentesítési programot, a hatóságok, a magánállatorvosok és a laboratóriumok szerepét a védekezésben, a mintavétel és a minták vizsgálatának módját, valamint a teendőket, amennyiben beigazolódik az állományok Salmonella-fertőzöttsége.

2003-tól kezdve az Európai Unió összes tagállamában kötelező számos zoonózis, köztük a salmonellosis előfordulásának monitorozása. Az európai élelmiszer-biztonságért felelős hatóság, az EFSA minden évben összegzi és elemzi a tagállamok által szolgáltatott adatokat, így figyelemmel követhető a mentesítési programok sikeressége. A rendelkezésre álló nemzetközi és hazai adatok alapján megállapítható, hogy a mentesítési programok az Európai Unió teljes területén sikeresen csökkentették a baromfiállományok egyes Salmonella-szerotípusokkal való fertőzöttségét, azonban a védekezés nagyon költséges.

Magyarországon a mentesítést megelőzően a házityúk tojóállományokban 33,54%-os, tenyészállományokban 6,73%-os, brojlerállományokban pedig 65,8%-os fertőzöttséget állapítottak meg a vizsgált Salmonella szerotípusok esetében. A több évig tartó mentesítési programok mindhárom hasznosítási irány esetében 5% alá csökkentették ezen Salmonellák előfordulását, de a programok 2010-ben összesen több mint 8 millió euró költséget jelentettek a magyar állam számára, melynek kb. felét térítette meg utólagosan az Európai Unió. A hízó- és tenyészpulyka állományok védekezésbe vonásával a költségek még magasabbra nőttek és további kiadások várhatóak amennyiben a védekezést az EU-ban kiterjesztik a sertés- és szarvasmarha-állományokra is. Ugyanakkor a Salmonella baktériumok ellenállása hőhatásokkal szemben csekély, ezért olcsóbb alternatívaként megfontolandó lenne egy olyan nemzetközi kampány elindítása, mely tájékoztatná a fogyasztókat, hogy a helyes konyhatechnikai műveletekkel a humán Salmonella-fertőzöttség megelőzhető.