Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
Meghívó 2011.
» Állatorvos szekció
Biológus szekció
Állatorvos zsűri
Biológus Zsűri
Díjak
Díjazottak
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2011. TDK » Állatorvos szekció

Állatorvos szekció

II-es típusú pneumocyta-proliferatio immunhisztokémiai jellemzése kísérletes PRRS fertőzés után
Szilasi Anna Katalin IV. évfolyam
SzIE, Állatorvos-tudományi Kar, Kórbonctani és Igazságügyi Állatorvostani tanszék
Témavezető: Dr. Balka Gyula

Absztrakt:

Kutatásunk célja, hogy jellemezzük azokat a tüdőszöveti elváltozásokat, melyeket egy nemrég izolált PRRSV törzzsel való kísérletes fertőzés váltott ki. A vizsgálathoz növendék sertéseket használtunk. Módszer: 9 hetes PRRSV negatív sertéseket oltottunk be 2,2 × 105 TCID50 mennyiségű 1-es típusú, 1-es szubtípusú virulens PRRSV törzs izolátummal. Negatív kontrollként egy csoport PRRSV negatív sertést vírusmentes sejtkultúra felülúszójával oltottunk be. Az állatok elaltatására 10 nappal (n=7) és 21 nappal (n=5) a fertőzés után került sor. A tüdő szöveti elváltozásait azonos korú, nem fertőzött kontroll sertésekből vett tüdőszövet-mintáival hasonlítottuk össze.

A vizsgálat első fázisában a mintákat hematoxilin-eozin festéssel bíráltuk el. A mikroszkópos vizsgálat során a mintákról nem tudtuk, melyik csoportban lévő sertésből származnak. A léziók a következő pontozási rendszer alapján kerültek elbírálásra: (1) pneumocyta hypertrophia és hyperplasia, (2) mononukleáris sejtinfiltratio a szeptumokban, (3) intraalveoláris nekrotikus sejttörmelék megjelenése, (4) intraalveoláris gyulladásos sejtek jelenléte és (5) perivaszkuláris gyulladásos sejtes beszűrődés.

A további, részletesebb elbírálás érdekében immunhisztokémiai festést alkalmaztunk anti-cytokeratin, anti-Ki67, anti-TTF-1 (thyroid transzkripciós faktor-1) és anti-myeloid receptor (MAC387) antitestekkel, hogy azonosítsuk az alveoláris epithel sejteket, sejtproliferatiókat, II-es típusú pneumocytákat és macrophagokat. A Ki-67, TTF-1 és a MAC387 esetében a jelölt sejteket nagy nagyításon (0.20 mm2) számoltuk, minden mintában 50 egymást nem fedő, és egymást követő látótérben. A statisztikai analízishez R szoftvert használtunk.

Az immunhisztokémiai festések értékelése során kiderült, hogy a humanizált anti-TTF-1 antitestek segítségével sikeresen kimutathatók a II-es típusú pneumocyták sertés tüdőszövetében. TTF-1 pozitív sejtek jelentősen (p<0.05) megnövekedett száma jelezte a sejtproliferatiót heveny esetben, összevetve a kontroll tüdőszövet mintákkal. Megfigyelhető a Ki67 és MAC387 pozitív sejtek megtöbbszöröződése is, de a kísérleti állatok viszonylag alacsony száma és a szórás magas értékei miatt ezeknek az értékeknek a növekedését nem találtuk statisztikailag szignifikánsnak. A cytokeratin jelölés jelezte az I-es és II-es típusú pneumocytákat és a bronchiális epithel sejteket is, így ezek a minták nem voltak alkalmasak a sejtszámlálásra.

Amikor a rutin szövettani értékelést összehasonlítottuk az immunhisztokémiailag pozitív sejtek számával, a Ki67 antitesttel jelölt minták adatai pozitív korrelációt (p<0.05) mutattak a tüdőbeli elváltozások súlyosságával.



Előadások listája