Állatorvos szekció

Az illó zsírsavak köze tartozó butirátot – az állatok növekedési erélyére es a bélflórára gyakorolt előnyös hatásai miatt – széles körben alkalmazzák takarmánykiegészítőként, elsősorban a nagyüzemi baromfi- és sertéstartásban. Ez a hagyományos antimikrobiális hozamfokozók használatának betiltása miatt kiemelkedő jelentőséggel bír az Európai Unió országaiban.

Munkánk során célul tűztük ki a butirát mint takarmány-kiegészítő növekedési erélyre és a vékonybél nyálkahártya szövettani szerkezetére gyakorolt hatásainak összehasonlító vizsgálatát a célállatnak számító brojler csirkében, valamint patkányban mint monogastricus emlős modellállatban.

Húsz Bábolna Tetra naposcsibét vontunk be az etetési kísérletbe, ebből tíz állatot 1,5 g/takarmány-kg dózisban nátrium-butiráttal kiegészített starter brojlertáppal, tíz állatot pedig kontroll táppal takarmányoztunk. A patkánykísérlethez húsz, öt-hetes Wistar patkányt használtunk fel, tíz állat takarmányát nátrium-butiráttal egészítettük ki (1,5 g/takarmány-kg), tíz patkány pedig kontroll rágcsálótápot kapott. Az állatok súlyát és takarmányfelvételét folyamatosan mértük az etetési periódus során. 21 nap után a kísérleti állatokat kiirtottuk, és szövettani vizsgálat céljára mintát vettünk a jejunumból, amelyen hematoxillin-eozin festést követően hisztometriai méréseket végeztünk: a bélbolyhok hosszát, a crypták mélységét és az enterocyták magasságát mértük.

Eredményeink azt mutatják, hogy a brojler csirkéknek takarmány-kiegészítőként adott butirát szignifikánsan magasabb heti súlygyarapodást és takarmányfelvételt, illetve hatékonyabb relatív takarmányhasznosítást eredményezett a kontroll csoporthoz képest az állatok életének első hetében. Ezzel ellentétben a táp butirát kiegészítése nem befolyásolta a választás utáni patkányok növekedését, ami elsősorban az életkori sajátosságokkal, így a már érett bélflóra kialakulásával magyarázható. A butirát mindkét fajban kis mértékben fokozta a jejunum bélbolyhainak hosszát és a crypták mélységét, de a kontroll csoporthoz viszonyított különbség nem bizonyult szignifikánsnak. Csirkében a butirátos csoportban szignifikánsan nagyobb átlagos enterocyta magasságot mértünk, mint a kontroll állatoknál, a butirát tehát hipertrofikus hatásúnak bizonyult a vékonybél hámsejtjeire. Patkányban hasonló hatást nem tapasztaltunk. Eredményeink alapján feltételezhető, hogy a butirát vékonybél-morfológiára gyakorolt hatása alapvetően befolyásolja az állatok növekedését és takarmány-értékesülését.