Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
Meghívó 2011.
» Állatorvos szekció
Biológus szekció
Állatorvos zsűri
Biológus Zsűri
Díjak
Díjazottak
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2011. TDK » Állatorvos szekció

Állatorvos szekció

Magyarországi tejtermelő tehenészetek állatjólléti helyzetének értékelése
Fóris Borbála VI. évfolyam
SzIE, Állatorvos-tudományi Kar, Állathigiéniai,Állomány-egészségtani és Állatorvosi Etológiai tanszék
Témavezető: Dr. Jurkovich Viktor

Absztrakt:

Az állatjóllét definíciójára többféle megközelítés is létezik attól függően, hogy a termelést, a tudományos vizsgálatokat vagy etikai szempontokat helyezünk előtérbe. Mivel az állatok jóllétével kapcsolatos paramétereket tudományos alapossággal és módszerekkel vizsgálhatjuk, az állatjóllét egy nagyon erőteljesen vizsgált tudományos területté fejlődött. Az állatok jóllétének meghatározásakor a leggyakrabban a következő 3 nagyobb kérdéskör kap szerepet: jól működnek-e az állat biológiai funkciói, mit érez az állat, képes-e az állat egy elfogadható, a természeteshez hasonló életet élni.

Az állatjóllét vizsgálatára ma leggyakrabban az úgynevezett „animal based”, vagyis az állatokat megfigyelő módszereket használnak. A Welfare Quality EU-s kutatási projekt célkitűzése volt, hogy egy sztenderdizált vizsgálati módszert alakítson ki, amely több szempontot integrálva a lehető legpontosabb képet adja az állatjóllétről. Ezen protokoll alapján 15 tejelő tehenészetben végeztem vizsgálatot az állatjólléti helyzet felmérésére hazánkban.

A protokoll négy fő területre bontja az állatjóllét vizsgálatát, úgymint megfelelő takarmányozás, megfelelő tartástechnológia, megfelelő egészségi állapot és megfelelő viselkedés. A négy fő terület 12 kritériumfeltételéhez összesen több mint 30 vizsgálat tartozik, amelyek elvégzésével megállapíthatjuk az egyes területek jólléti pontszámait, valamint az adott telep összesített értékelését is. Az értékelés lehet kiváló, jó, elfogadható és rossz.

A vizsgált telepek közül 6 jó, míg 9 elfogadható minősítést kapott, az egyes kritériumok vizsgálatakor azonban nagyobb eltérések mutatkoztak. A megfelelő takarmányozás kategóriában az itatók nem megfelelő száma és tisztasági állapota befolyásolta leginkább a pontszámok alakulását. A tartástechnológia szinte minden telepen jó minősítést kapott, ami nagyban köszönhető annak, hogy az összes vizsgált telepen kötetlen tartásmódot alkalmaztak. Az egészségi állapot mindenütt csak elfogadható kategóriába esett, ez főként a nagyarányú sántaságnak és az érzéstelenítés nélkül végzett szarvtalanításnak köszönhető. A viselkedés vizsgálatának nem egyedüli, de fontos részét képezi az ember-állat viszony értékelése. A dolgozók mentalitása szoros összefüggést mutat az eredményekkel: a durva bánásmód ugyanúgy megmutatkozik az értékelésben, mint a türelmes, állatszerető hozzáállás.

Az eredmények feldolgozását egy internetes felület segíti, ugyanitt lehetőség nyílik más európai országok eredményeinek megismerésére és ezáltal az összehasonlításra.

Az állatjólléti státusz felmérésének szerepe van a telepek gazdaságosságának javításában, mert az állatok alkalmazkodása a negatív külső és belső hatásokhoz a termeléstől veszi el az időt és az energiát. Az állatjóllét értékelésében egy könnyen és általánosan használható eszközt jelent ez a protokoll: rávilágít a fő problémákra és az eredményeket felhasználhatjuk a telepeken a súlypontképző stratégiák megalkotásakor.



Előadások listája