Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
Meghívó 2011.
» Állatorvos szekció
Biológus szekció
Állatorvos zsűri
Biológus Zsűri
Díjak
Díjazottak
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2011. TDK » Állatorvos szekció

Állatorvos szekció

A Beagle Pain Szindróma genetikai hátterének vizsgálata
Girling Hannah V. évfolyam
SzIE, Állatorvos-tudományi Kar, Állattenyésztési és Genetikai osztály
Témavezető: Dr. Maróti-Agóts Ákos

Absztrakt:

A beagle fajtában leírt szisztémás immunmediált meningitis és arteritis vagy más néven Beagle Pain Szindróma (BPS) az egyik legismertebb Szteroid Reszponzív Meningitisz Arteritisz (SRMA) megbetegedés kutyákban.

A BPS egyik első leírásánál már említik, hogy a humán Kawasaki megbetegedés, amellyel analógiát mutat, egyik legfontosabb állati modelljeként is jelentős szerepe lehet a betegséggel kapcsolatos kutatásokban. A BPS az örökletes, genetikai eredetű betegségekre jellemző, familiáris előfordulási mintázatot mutat.

A humán genomon végzett marker kapcsoltság térképezéses vizsgálatok során az inositol 1,4,5-trisphosphate 3-kinase C (ITPKC) lokusz erős összefüggést mutatott a Kawasaki betegséggel. Az ITPKC lokusz a 19 es humán kromoszómán található és a T-sejtes immunitás befolyásolásával okozhatja a betegségért felelős allél az immun-hiperreaktivitás - amely a BPS kialakulásáért is felelős - miatt létrejövő Kawasaki betegséget.

Kutatatásunkban, megfordítva az eredeti elképzelést azt vizsgáltuk, hogy a Kawasaki betegséget humán modellként használva találhatunk-e az eddig feltáratlan molekuláris oktanú BPS és az kutyák ITPKC génjeinek lehetséges eltérő változatai között összefüggést.

Kutatásunk eszközeként első lépésben szegélyező mikroszatellitákat kerestünk és vizsgáltunk az ITPKC gén kapcsoltságot feltételező közelségében, az indirekt diagnózist céljából. Az indirekt kapcsoltságon alapuló diagnózis ebben az esetben lehetővé teszi a teljes szakasz szekvenálását megelőzően az akár fajtaspecifikus betegséggel összefüggésbe hozható mutáns ITPKC allélok megtalálását.

A kutya genom projekt publikált adatai alapján kerestünk és vizsgáltunk meg az adott szakaszon található mikroszatellitákat az összes kutyafajtában amelyben előfordul az SRMA: a boxer, német rövidszőrű vizsla, berni pásztor valamint a beagle fajtában.

Eredményeink alapján a BPS molekuláris diagnosztikájában jól hasznosítható eszközt sikerült kifejleszteni, amellyel várhatóan sikerrel lehet a teljes családokat érintő vizsgálatokat végrehajtani.



Előadások listája