Állatorvos szekció

Irodalmi adatok alapján a tengerimalacokban a spontán előforduló daganatos elváltozások száma viszonylag alacsony. Ugyancsak kevés adat áll rendelkezésre a daganatok szövettani hátterét illetően. Munkánk során a Magyarországon kedvtelésből tartott tengerimalacok körében előforduló tumorok szövettani felépítését, előfordulási gyakoriságát és megoszlását elemeztük. A vizsgálat tárgyát külső rendelőkből a Szent István Egyetem Állatorvos- Tudományi Karának Kórbonctani és Igazságügyi Állatorvostani tanszékére beküldött, makroszkóposan daganatnak ítélt elváltozások képezték. A beküldött szövetek formalinban lettek fixálva. A minták elbírálása fénymikroszkópos vizsgálat segítségével történt. A feltételezett makroszkópos diagnózis ellenére a beérkezett 59 mintából 18 szövettanilag nem bizonyult daganatos elváltozásnak, és úgynevezett áldaganat (pseudotumor), volt. A tényleges daganatos elváltozások között nagy számban találtunk hámszövet eredetű adenomát, trichofolliculomát, mesenchymából származó lipomát és elenyésző számban különböző összetételű vegyes daganatokat. A legtöbb kóros elváltozás a 2, 4 illetve 5 éves korosztályt érintette, ami összhangban áll az irodalmi adatokkal, miszerint 1 éves kor alatt a daganatok ebben a fajban rendkívül ritkák. Számottevő különbség az ivarok tekintetében nem volt fellelhető. A vizsgált anyagban differenciáltság szempontjából túlnyomóan tipikus, úgynevezett jóindulatú daganatos elváltozások voltak többségben.