Állatorvos szekció

Az Actinobacillus pleuropneumonia a sertések világszerte jelentős veszteséget okozó bakteriális légzőszervi megbetegedése. A veszteségek oka részben a hízók elhullása, részben a gyógyszerfelhasználás növekedése, illetve a romló teljesítménymutatók. A megbetegedés elleni védekezés egyik lehetséges módja a szaporulat vakcinázása Actinobacillus pleuropneumoniae ellen. A vakcinázás céljára rendelkezésre álló készítmények hatékonyságát befolyásolja a vakcinázás időpontjában az állat vérplazmájában jelen lévő ellenanyagok mennyisége: nagy mennyiségű kolosztrális ellenanyag jelenlétében a vakcinázás nem eredményez megfelelő védettséget. E probléma elkerülése érdekében a vakcinázás időpontját a kolosztrális ellenanyagok kiürülési idejének figyelembe vételével célszerű megállapítani. Erre a célra Laboratóriumunkban az IDEXX Chekit App ApxIV ELISA tesztet alkalmazzuk. A teszt az Actinobacillus pleuropneumoniae ApxIV toxin elleni ellenanyagok kimutatásán alapul. A toxint jelenlegi tudásunk szerint csak Actinobacillus pleuropneumoniae törzsek termelik (a Pasteurellaceae család egyéb tagjai nem), illetve csak természetes fertőzés esetén jelennek meg ellene ellenanyagok az állat szervezetében, a jelenleg alkalmazott vakcinák beadása nem eredményez ApxIV toxin elleni immunválaszt. Az említett szerológiai profilvizsgálatok során általában 6, 8, 10, 12, 14 hetes korcsoportokból 8-10 vérmintát veszünk, amelyek vizsgálatával megállapítható, hogy mely korcsoportban csökken minimálisra a kolosztrális ellenanyagok mennyisége. Jelen TDK dolgozat célja annak vizsgálata, hogy más megbetegedésekhez (pl. baromfi fertőző bursitise) hasonlóan korai időpontban egyetlen korcsoporttól származó vérminta vizsgálatával megállapítható-e a kolosztrális ellenanyagok kiürülésének ideje, ez a lehetőség ugyanis jelentősen csökkenthetné a vizsgálat költségeit. Erre a célra a Laboratóriumunkban 2004 és 2011 között megvizsgált 80 sertésállományból származó szérumminták ELISA vizsgálati eredményeinek statisztikai elemzését végeztük el. A kapott regressziós modell érvényességét különböző sertésállományokból származó minták vizsgálatával kíséreljük meg igazolni.