|
||||
Home
» Archívum
» 2011. TDK
» Állatorvos szekció
Állatorvos szekcióFekete Dániel Tibor VI. évfolyam SzIE, Állatorvos-tudományi Kar, Belgyógyászati Tanszék és Klinika Témavezetők: Dr. Vörös Károly, Dr. Szilvási Viktória A hagyományos (Rappaport-Prague) és az elektronikus szenzorral ellátott (Welch Allyn – Meditron) fonendoszkópok érzékenységét és diagnosztikai alkalmazhatóságát 33 kifejlett, egészséges beagle kutyában tanulmányoztuk négy, a szív hallgatózásos vizsgálatában különböző tapasztalattal rendelkező vizsgálószemély közreműködésével. Vizsgálatunk a beagle kutyákban esetlegesen előforduló, szubklinikai (tüneteket még nem okozó) szívzörejek felderítésére irányult. A kutatás során összehasonlítottuk a négy vizsgálószemély két különböző fonendoszkóppal kapott hallgatózási leletét a diagnosztikai standardként figyelembe vett echokardiográfiás vizsgálatok eredményeivel. A kísérletben arra kerestük a választ, hogy a szívzörejek felismerését illetően mennyire megbízható a hagyományos és az elektronikus fonendoszkóp az echokardiográfiás diagnózishoz képest a négy vizsgálószemély esetében. Tanulmányoztuk továbbá azt is, hogy van-e érzékenységbeli különbség a két fonendoszkóp között a szívhangok erősségének és minőségének (színezetének és elkülöníthetőségének) megítélhetőségét illetően. A statisztikai elemzésekhez az „R” programot használtuk. A 33 kutyából 7-ben (21%-ban) találtunk enyhe fokú mitrális insufficientiára, illetve billentyű körüli turbulenciára utaló eltéréseket az echokardiográfia során, egyéb morfológiai szívelváltozások nélkül. E kutyák mindegyikében előfordult szívzörej is. A szívzörejes állatok átlagéletkora 77±17,6 hónap (SE=6,7), míg az szívzörejjel nem rendelkező állatoké 51±25,6 hónap (SE=5,0) volt. A szívzörejek hallgatózásos felismerését illetően a módszer szenzitivitása 82%-os volt a hagyományos (H) és 75%-os az elektronikus (E) fonendoszkóp használatakor a négy vizsgáló átlagát tekintve. A hallgatózás specificitása a négy vizsgáló átlagában H: 99%-os és E: 100 %-os volt. A két fonendoszkóp (H és E) érzékenysége között szignifikáns különbség mutatkozott az E javára mind a bal, mind pedig a jobb oldali mellkasfél feletti hallgatózáskor (p <0,0001). Az érzékenységbeli különbségek átlaga a bal oldalon 0,36, a jobb oldalon 0,59 volt (p=0,0340). Eredményeink alapján az elektronikus fonendoszkóp elsősorban a szívzörejek kizárásában, illetve a jobb mellkasfal feletti hallgatózásban nyújtott segítséget a hagyományos fonendoszkóphoz képest. Előadások listája |