|
||||
Home
» Archívum
» 2011. TDK
» Állatorvos szekció
Állatorvos szekcióPovázsai Ágnes VI. évfolyam SzIE, Állatorvos-tudományi Kar, Nagyállatklinika Témavezetők: Dr. Nagy Krisztina, Dr. Kovács Rezső Az elmúlt évek során a magyarországi rendőrlovak kiemelt gyakorisággal mutattak kólikás tüneteket. Ezek a lovak különleges megterhelésnek kitett állatok, mivel feladataikból adódóan gyakran kerülnek megnövekedett stressz-hatást előidéző szituációba (futball mérkőzések biztosítása, járőrszolgálat, tömegoszlatás, díszelgés). Munkájuk megfelelő ellátásának érdekében a lovaknak és lovasaiknak évente több alkalommal is éles helyzeteket imitáló bevetési gyakorlaton kell részt venniük. Ez a kiképzés a mindennapi munkához hasonló alkalmazkodást és hatékony megküzdési stratégiát igényel az állatoktól. Amennyiben egy ló nem képes megfelelően megküzdeni az őt érő stressz-helyzetekkel, krónikus stressz alakulhat ki, mely többek között növelheti a kólikás megbetegedés esélyét. A vizsgálat célja a rendőrlovak stresszkezelési-képességének objektív mérőszámokkal történő leírása volt. A mérések elvégzésére 2010 októberében tartott bevetési gyakorlaton nyílt lehetőség, mely során a lovaknak többek között színes füstön kellett áthaladniuk és ismételten leadott lövések mellett is nyugodtnak kellett maradniuk. A vizsgálatban 14 rendőrló stresszkezelési-képességét mértük non-invazív módszerekkel. Ehhez a bevetési gyakorlat napján, valamint az azt megelőző és utána következő napokon Polar Equine pulzusmérő készülékkel rögzített szívritmus és szívfrekvencia-variabilitás mérőszámait használtuk fel, valamint mértük a lovak nyálának kortizolszint változását. A lovakat viselkedésük alapján két csoportra osztottuk attól függően, mutattak-e félelmi reakciót vagy sem a gyakorlat közben. A bevetési gyakorlat feladatainak teljesítése közben a nyál kortizolszint egyik lónál sem emelkedett releváns mértékben. A stressz-helyzetben nyugodtabbnak mutatkozó lovaknak azonban érdekes módon elmaradt a paraszimpatikus tónus csökkenése, pulzusszámuk magasabb, szívfrekvencia-variabilitásuk alacsonyabb volt ijedező társaikhoz képest. Ezeknél az állatoknál feltételezhető a krónikus stressz miatt kialakult, különböző stresszorokhoz való csökkent alkalmazkodási képesség. A rendőrlovak fegyelmezettek, tehát feltételezhető, hogy megtanulták elnyomni félelmi reakciójukat, ennek ellenére azonban éreznek félelmet és stressz hatás alatt állhatnak, annak viselkedésben történő megnyilvánulása nélkül. Ugyanakkor további vizsgálatok szükségesek a krónikus stressz és a fegyelmezett magatartásból adódó erőltetett nyugodtság elkülönítésére. Előadások listája |