Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
Meghívó 2011.
» Állatorvos szekció
Biológus szekció
Állatorvos zsűri
Biológus Zsűri
Díjak
Díjazottak
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2011. TDK » Állatorvos szekció

Állatorvos szekció

Magyarországi rendőrlovak stresszkezelési-képességének vizsgálata
Povázsai Ágnes VI. évfolyam
SzIE, Állatorvos-tudományi Kar, Nagyállatklinika
Témavezetők: Dr. Nagy Krisztina, Dr. Kovács Rezső

Absztrakt:

Az elmúlt évek során a magyarországi rendőrlovak kiemelt gyakorisággal mutattak kólikás tüneteket. Ezek a lovak különleges megterhelésnek kitett állatok, mivel feladataikból adódóan gyakran kerülnek megnövekedett stressz-hatást előidéző szituációba (futball mérkőzések biztosítása, járőrszolgálat, tömegoszlatás, díszelgés). Munkájuk megfelelő ellátásának érdekében a lovaknak és lovasaiknak évente több alkalommal is éles helyzeteket imitáló bevetési gyakorlaton kell részt venniük. Ez a kiképzés a mindennapi munkához hasonló alkalmazkodást és hatékony megküzdési stratégiát igényel az állatoktól. Amennyiben egy ló nem képes megfelelően megküzdeni az őt érő stressz-helyzetekkel, krónikus stressz alakulhat ki, mely többek között növelheti a kólikás megbetegedés esélyét.

A vizsgálat célja a rendőrlovak stresszkezelési-képességének objektív mérőszámokkal történő leírása volt.

A mérések elvégzésére 2010 októberében tartott bevetési gyakorlaton nyílt lehetőség, mely során a lovaknak többek között színes füstön kellett áthaladniuk és ismételten leadott lövések mellett is nyugodtnak kellett maradniuk. A vizsgálatban 14 rendőrló stresszkezelési-képességét mértük non-invazív módszerekkel. Ehhez a bevetési gyakorlat napján, valamint az azt megelőző és utána következő napokon Polar Equine pulzusmérő készülékkel rögzített szívritmus és szívfrekvencia-variabilitás mérőszámait használtuk fel, valamint mértük a lovak nyálának kortizolszint változását. A lovakat viselkedésük alapján két csoportra osztottuk attól függően, mutattak-e félelmi reakciót vagy sem a gyakorlat közben.

A bevetési gyakorlat feladatainak teljesítése közben a nyál kortizolszint egyik lónál sem emelkedett releváns mértékben. A stressz-helyzetben nyugodtabbnak mutatkozó lovaknak azonban érdekes módon elmaradt a paraszimpatikus tónus csökkenése, pulzusszámuk magasabb, szívfrekvencia-variabilitásuk alacsonyabb volt ijedező társaikhoz képest. Ezeknél az állatoknál feltételezhető a krónikus stressz miatt kialakult, különböző stresszorokhoz való csökkent alkalmazkodási képesség. A rendőrlovak fegyelmezettek, tehát feltételezhető, hogy megtanulták elnyomni félelmi reakciójukat, ennek ellenére azonban éreznek félelmet és stressz hatás alatt állhatnak, annak viselkedésben történő megnyilvánulása nélkül. Ugyanakkor további vizsgálatok szükségesek a krónikus stressz és a fegyelmezett magatartásból adódó erőltetett nyugodtság elkülönítésére.



Előadások listája