Állatorvos szekció

A vizsgálat célja az volt, hogy különböző típusú emlődaganatokban szenvedő, a gyógykezelés alatt végigkövetett kutyák és macskák kombinált kezelésének eredményességét derítsük fel különböző szempontok alapján. A vizsgálatban összesen 47 kutya és 10 macska vett részt, amelyekről az elmúlt 2 évben keletkezett adatokat használtuk fel. A daganat kialakulása szempontjából vizsgáltuk az állat fajtáját, életkorát, lakóhelyét, az ivartalanítást, illetve ivartalanított állat esetében annak időpontját. Az átlagéletkor kutyáknál 9,98 év volt, míg macskáknál valamivel több, 12,3 év. Lakóhelyüket tekintve a kutyák közül 7 belvárosban, 40 pedig külterületen lakott, a macskák közül 3 lakott belvárosban és 7 külterületen. Az elhullottak között kutyáknál az átlagos túlélési idő 6, 65 hónap volt, míg macskáknál 6, 29 hónap. Azok közül az állatok közül, amelyek még élnek, a kutyák mostanáig átlagosan 11, 46 hónapja állnak kezelés alatt, míg a macskákat átlagosan 3 hónapja kezeljük. Kutyáknál számos daganattípus fordult elő, mindkét fajban a leggyakoribb a carcinoma simplex volt. A kutyák közül 12-nél fedeztek fel metasztázist, ebből 5 helyi, és 7 távoli metasztázis volt. Macskáknál az összes metasztázisok száma 5, ebből 1 esetben helyi, 4 esetben pedig távoli metasztázis igazolódott. A kutyák közül 14, a macskák közül pedig 5 állat részesült kemoterápiás kezelésben. A kezelések során a következő kemoterápiás szereket használtuk: kutyáknál carboplatin (n=6), doxorubicin (n=4), vinblastin (n=1), carboplatin és doxorubicin (n=3); macskáknál carboplatin (n=2), doxorubicin (n=2), carboplatin és doxorubicin (n=1). Kiegészítésként kutyák esetében egy alkalommal alkalmaztunk fotodinamikus terápiát, míg macskák esetében 4 alkalommal. Kutyáknál ezen kívül 24 állatnál alkalmaztunk Feldene (ciklooxigenáz-antagonista) kezelést is. A kutyák közül 39 esett át egy vagy több műtéten, míg a macskák közül 9. A kezelést követően kutyáknál 12 esetben alakult ki recidíva (átlagosan 1,75-ször), macskáknál pedig 8 állatnál lehetett kiújulást tapasztalni (átlagosan 2,5-ször). Összességében elmondható, hogy a Feldene (ciklooxigenáz-antagonista) kezelés nem mutatott jelentős különbséget az élettartam tekintetében. A csak műtéten átesettek, kisebb stádiumúak lévén hosszabb élettartamúak voltak, mint azok, amelyek kemoterápiás kezelést is kaptak. A nagyobb stádiumúak élettartama rövidebb volt azoknál, amelyek kisebb stádiumúak voltak. A már recidivált daganattal kezelt betegek szignifikánsan rövidebb ideig éltek, mint azok, amelyek esetében elsődleges daganatot kezeltünk.

A vizsgálataink alapján igazoltuk, hogy a ciklooxigenáz gátlás látszólag nem hoz jelentősebb eredményt, és a kemoterápia sem, azonban ezt abban a viszonylatban érdemes megfontolni, hogy az egyszerűbb esetek nem kapnak multimodularitáson alapuló kezelést.