Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
Meghívó 2011.
» Állatorvos szekció
Biológus szekció
Állatorvos zsűri
Biológus Zsűri
Díjak
Díjazottak
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2011. TDK » Állatorvos szekció

Állatorvos szekció

A különböző emberi eredetű környezetgazdagítás (szocializáció, zene) hatása a patkányok viselkedésére
Korsós Gabriella V. évfolyam
SzIE, Állatorvos-tudományi Kar, Állattenyésztési, Takarmányozástani és Laborállat-tudományi Intézet
Témavezető: Dr. Fekete Sándor György

Absztrakt:

Ismert, hogy a különféle környezetgazdagítási eszközök befolyásolják a laboratóriumi állatok viselkedését és élettani állapotát. Jelen munkában két vizsgálatot végeztünk. Az elsőben a napi szintű foglalkozás hatását vizsgáltuk a patkány viselkedésére. Ennek során kettő, 3-3 42 CR (W1)BR, FELASA SPF hím patkány alkotta csoportot neveltük 5 hetes koruktól azonos, fizikailag környezetgazdagított körülmények között. Az első csoport egyedeivel napi szinten foglalkoztuk, a második csoport viszont csak a minimális emberi kontaktusban részesült. A vizsgálatokat 15 hetes korukban végeztük.

1.: A csoportok egyik tagjával 8 órás etogrammot vettünk fel, melyben az alvást/pihenést, evést/ivást, az önápolási és kutakodó viselkedést rögzítettük. A két, eltérően nevelt állat napi tevékenységében nem találtunk kifejezett különbséget.

2.: Minden egyeddel egyszerűsített, 5 perces open-field-tesztet végeztünk. A porondon a gondozott csoport nagyobb aktivitást mutatott. A különbségek statisztikailag nem szignifikánsak.

3.: Befutási látencia vizsgálatot végeztünk egyedenként háromszor, 2-2 perces periódusokban. A terráriumba búvóhelyet helyeztünk, és vizsgáltuk, hogy a behelyezett patkány mennyi idő után ill. hányszor fut be oda, és mennyi időt tartózkodik bent. A kontrollegyedek első befutása mindig később történt, de a két csoport átlagosan kb. ugyanannyi időt töltött bent és a befutások számában sem volt lényeges különbség.

4.: a váratlan ingerre adott reakciót rögzítettük. Az állatokat egyesével hat percig figyeltük és rögzítettük openfield-szerinti viselkedésmintázatukat. A harmadik perc végén az állatot hirtelen erős hangingernek tettük ki. Figyeltük, hogy ennek hatására mennyi időre “merevedik le”, illetve utána milyen viselkedésmintázat jellemzi. A gondozott csoport lényegesen kevesebb időre “fagyott le”, viszont viselkedésmintázatuk jelentősen megváltozott, míg a kontrollcsoportnál ez nem volt megfigyelhető.

A második kísérletben azt vizsgáltuk, vált-e ki viselkedésváltozást patkányok esetében az emberi, frekvenciájában a rágcsálók hallástartományához igazított zene. Ehhez 10 új, előzetes szociális kezeléstől, zenének való kitettségtől mentes fiatal hím patkánnyal végeztünk egyszerűsített porond-tesztet. Az 5 perces alapértékfölvétel után az állatoknak egyenként lejátszottuk Mozartnak a humán pszichológiában alkalmazott „D-dur szonáta két zongorára, K 448” tízszeresére gyorsított változatát, majd újra elvégeztük az 5 perces megfigyelést. Az állatok egyértelműen érzékelték a zenét, s alapviselkedésük megváltozott bár az egyéni szórások miatt a különbségek statisztikailag nem szignifikánsak.

Összességében megállapítható, hogy patkányok esetében a fizikális környezet-gazdagításon túl mind az emberi szocializálás, mind az emberi zene része lehet az állati jólét fokozásának, a 3.R (refinement=finomítás) kiterjesztésének. A leghatékonyabb módszerek és a legalkalmasabb zene meghatározása további vizsgálatokat igényel.



Előadások listája