Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
Meghívó 2011.
» Állatorvos szekció
Biológus szekció
Állatorvos zsűri
Biológus Zsűri
Díjak
Díjazottak
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2011. TDK » Állatorvos szekció

Állatorvos szekció

Az oxidatív stressz és a probiotikumok hatása a bélhámsejtek működésére
Hursán Petra Zsófia IV. évfolyam
SzIE, Állatorvos-tudományi Kar, Gyógyszertani és Méregtani tanszék
Témavezető: Pásztiné Dr. Gere Erzsébet

Absztrakt:

Az oxidatív stressz a bél akut és krónikus gyulladási folyamatainak kialakulásához vezethet sejt- és szövetkárosító hatása révén. Kutatási munkánk célja egy olyan in vitro rendszer létrehozása volt, amely a bélgyulladást előidéző, kísérleti körülmények között hidrogén-peroxid kezeléssel kiváltott, akut vagy krónikus oxidatív ingerek modellezésére valamint a védő hatású vegyületek tesztelésére alkalmazható.

Kísérleteink során sertés eredetű, inzerten tenyésztett IPEC-J2 vékonybél hámsejteket használtunk, amelyek alkalmas sejtmodellként szolgálnak az oxidatív stressz és az azt befolyásoló anyagok tanulmányozására. A kezelésre használt hidrogén-peroxid optimális koncentrációjának meghatározásánál arra törekedtünk, hogy a bélhámsejtek közötti kapcsolatok ne sérüljenek, a kiváltott oxidatív stressz a sejtréteg permeábilitási jellemzőit ne befolyásolja, ugyanakkor a gyulladásos citokinek szintjét szignifikánsan növelje.

Kvantitatív real-time PCR végzett mérési eredményeink szerint az IL-8 és a TNF-α upreguláció maximális értékét 1mM hidrogén-peroxid koncentráció esetén, a kezelést követően 1 óra múlva érte el, míg az IL-6 szintje a kezelés alatt változatlan maradt. A transzepitheliális elektromos ellenállás (TER) az 1mM hidrogén-peroxid alkalmazása mellett nem csökkent, továbbá az általunk vizsgált junkcionális fehérjék (claudin-1, claudin-4 és E-cadherin) expressziója nem mutatott változást a sejtmembránban.

Öt probiotikus baktériumtörzs (Lactobacillus plantarum 2142, Lactobacillus casei Shirota, Bifidobacterium animalis subsp. Lactis Bb-12, Bacillus amyloliquefaciens, Enterococcus faecium) sejtmentes felülúszóját alkalmazva azt vizsgáltuk, hogy történik-e a két indikátor citokin, az IL-8 és a TNF-α hidrogén-peroxid okozta upregulációjában számottevő csökkenés. A mérséklő hatás egyedül a Lactobacillus plantarum 2142 sejtmentes szűrlet esetében volt megfigyelhető.

Spektrofotometriás, festékképzési módszerrel meghatároztuk a hidrogén-peroxid időfüggő spontán bomlását, valamint vizsgáltuk, hogy a probiotikumok sejtmentes felülúszói kémiai interakcióba lépnek-e a hidrogén-peroxiddal. Kimutattuk, hogy a Bacillus amyloliquefaciens felülúszója kivételével egyik felülúszó sem lép kölcsönhatásba a hidrogén-peroxiddal, ami kizárja, hogy a Lactobacillus plantarum 2142 a peroxid bontásán keresztül fejtené ki gyulladáscsökkentő hatását.

További kutatási munkánk célja az aktív komponensek izolálása a probiotikumok sejtmentes szűrletéből és az oxidatív sejtkárosodások kivédésének hátterében lezajló folyamatok típusának meghatározása.



Előadások listája