Állatorvos szekció

Az oxidatív stressz a bél akut és krónikus gyulladási folyamatainak kialakulásához vezethet sejt- és szövetkárosító hatása révén. Kutatási munkánk célja egy olyan in vitro rendszer létrehozása volt, amely a bélgyulladást előidéző, kísérleti körülmények között hidrogén-peroxid kezeléssel kiváltott, akut vagy krónikus oxidatív ingerek modellezésére valamint a védő hatású vegyületek tesztelésére alkalmazható.

Kísérleteink során sertés eredetű, inzerten tenyésztett IPEC-J2 vékonybél hámsejteket használtunk, amelyek alkalmas sejtmodellként szolgálnak az oxidatív stressz és az azt befolyásoló anyagok tanulmányozására. A kezelésre használt hidrogén-peroxid optimális koncentrációjának meghatározásánál arra törekedtünk, hogy a bélhámsejtek közötti kapcsolatok ne sérüljenek, a kiváltott oxidatív stressz a sejtréteg permeábilitási jellemzőit ne befolyásolja, ugyanakkor a gyulladásos citokinek szintjét szignifikánsan növelje.

Kvantitatív real-time PCR végzett mérési eredményeink szerint az IL-8 és a TNF-α upreguláció maximális értékét 1mM hidrogén-peroxid koncentráció esetén, a kezelést követően 1 óra múlva érte el, míg az IL-6 szintje a kezelés alatt változatlan maradt. A transzepitheliális elektromos ellenállás (TER) az 1mM hidrogén-peroxid alkalmazása mellett nem csökkent, továbbá az általunk vizsgált junkcionális fehérjék (claudin-1, claudin-4 és E-cadherin) expressziója nem mutatott változást a sejtmembránban.

Öt probiotikus baktériumtörzs (Lactobacillus plantarum 2142, Lactobacillus casei Shirota, Bifidobacterium animalis subsp. Lactis Bb-12, Bacillus amyloliquefaciens, Enterococcus faecium) sejtmentes felülúszóját alkalmazva azt vizsgáltuk, hogy történik-e a két indikátor citokin, az IL-8 és a TNF-α hidrogén-peroxid okozta upregulációjában számottevő csökkenés. A mérséklő hatás egyedül a Lactobacillus plantarum 2142 sejtmentes szűrlet esetében volt megfigyelhető.

Spektrofotometriás, festékképzési módszerrel meghatároztuk a hidrogén-peroxid időfüggő spontán bomlását, valamint vizsgáltuk, hogy a probiotikumok sejtmentes felülúszói kémiai interakcióba lépnek-e a hidrogén-peroxiddal. Kimutattuk, hogy a Bacillus amyloliquefaciens felülúszója kivételével egyik felülúszó sem lép kölcsönhatásba a hidrogén-peroxiddal, ami kizárja, hogy a Lactobacillus plantarum 2142 a peroxid bontásán keresztül fejtené ki gyulladáscsökkentő hatását.

További kutatási munkánk célja az aktív komponensek izolálása a probiotikumok sejtmentes szűrletéből és az oxidatív sejtkárosodások kivédésének hátterében lezajló folyamatok típusának meghatározása.