Állatorvos szekció

Az antioxidáns rendszerek alapvető szerepe, hogy ellensúlyozzák a szervezetben képződött reaktív oxigén speciesek káros hatásait. Ha ez az egyensúly felbomlik, oxidatív stressz alakul ki, ami betegségek széles körével összefüggésbe hozható, mint kiváltó ok vagy hajlamosító tényező. A bélcsatornában az oxidatív stressz – közvetlen sejtkárosító hatásán túl – gyulladáskeltő citokinek termelődését váltja ki a bélhámsejtekben és lipidperoxidációt idéz elő a membránokban. A probiotikumok terápiás értékét számos esetben igazolták a bélrendszer gyulladásos megbetegedéseiben, a fertőzések megelőzésében és kezelésében, azonban a gyulladáscsökkentő hatás hátterében meghúzódó mechanizmus részleteiben még kevéssé ismert.

Vizsgálataink arra irányultak, hogy a probiotikumok sejtmentes felülúszója hogyan befolyásolja a bélhámsejtek oxidatív stresszre adott válaszát, és képes-e megvédeni azokat a károsodásoktól. Célunk volt továbbá, hogy a bakteriális felülúszóból olyan aktív komponenseket azonosítsunk, amelyek szerepet játszhatnak a védőhatásban. A probiotikus törzsek közül előzetes eredményeink alapján a Lactobacillus plantarum 2142 védőhatása bizonyult legjelentősebbnek, ezért a kísérletekben ennek a törzsnek felülúszóját használtuk.

Az akut oxidatív stressz és a probiotikumok hatásának vizsgálatát kollagénnel bevont poliészter membrán inzerten tenyésztett, IPEC-J2 in vitro bélhámsejtvonalon végeztük, amely újszülött sertés jejunum eredetű, daganatosan nem transzformált enterocytákból áll. A sejtekben az oxidatív stresszt hidrogén-peroxid oldattal váltottuk ki.

A peroxiddal kezelt IPEC-J2 sejtekben a gyulladásos citokinek (IL-8 és TNF-α) és a citoprotektív hatású 70 kDa-os hősokkfehérje (Hsp70) relatív génexpresszióját kvantitatív real-time PCR-rel határoztuk meg a felülúszó, illetve az ebben megtalálható rövid szénláncú szerves savak (ecetsav és tejsav) hozzáadása után.

Eredményeink szerint a Lactobacillus plantarum 2142 sejtmentes felülúszója hatékonyan csillapította az oxidatív túlsúly okozta gyulladásos folyamatokat: hatására az IL-8 és TNF-α expressziója szignifikánsan csökkent, míg a Hsp70 génexpressziója jelentős növekedést mutatott. A probiotikum által termelt ecetsav és tejsav nem okozott szignifikáns csökkenést a gyulladásos citokinek expressziójában. Fehérjeanalitikai módszerek (SDS-poliakrilamid gél elektroforézis és kapilláris elektroforézis) segítségével sikerült eltérő molekulasúlyú fehérjék jelenlétét kimutatni a felülúszóból, melyeknek szerepe lehet a gyulladásos citokinek up-regulációjának mérséklésében és a gyulladáscsökkentő hatás kifejtésében. További kutatási munkánk célja kettős: az aktív komponensek izolálása tejsavbaktériumok felülúszójából és az oxidatív sejtkárosodások kivédésének hátterében lezajló folyamatok típusának meghatározása (jelátviteli mechanizmusok, antioxidáns hatás).