Állatorvos szekció

A Pseudomonas aeruginosa okozta külső hallójárat-gyulladás gyakran diagnosztizált kórkép az állatorvosi bőrgyógyászatban, mely nemegyszer hosszútávú antibakteriális kezelést igényel, amelynek során nagy eséllyel alakul ki rezisztencia bizonyos hatóanyagokkal szemben a kórokozókban. A fenti jelenséget többek között a különböző antibiotikumok kombinációban való alkalmazásával csökkenthetjük.

Vizsgálatunkban a gyakori terápia-rezisztenciát okozó, gyakran multirezisztens P. aeruginosa törzsek érzékenységét határoztuk meg marbofloxacinra, kolisztinre, illetve a marbofloxacin és a kolisztin kombinációjára, továbbá vizsgáltuk, hogy a kolisztin képes-e késleltetni a marbofloxacinnal szemben kialakuló rezisztenciát. Kutatásunk egyik célja az volt, hogy megállapítsuk Magyarországon gyűjtött, kutyákból származó, fülfertőzésekből izolált P. aeruginosa törzsek (n=16) érzékenységét a fenti hatóanyagokra a rájuk jellemző minimális gátló koncentráció (MIC) értékek meghatározásával. A kísérletben a mikrodilúciós módszert alkalmaztuk a CLSI (Clinical and Laboratory Standards Institute) ajánlásainak megfelelően. A hatóanyagok együttes hatását a frakcionált gátló koncentráció (FIC) elemzésével értékeltük. A rezisztencia késleltetését célzó vizsgálatunkban a baktériumokat a hatóanyago(ka)t a gátló koncentrációnál kisebb dózisban alkalmaztuk, ebben az adott törzset 8 napig passzáltuk. A marbofloxacint, illetve a kombinációt tartalmazó oldatokban tenyésztett izolátumok MIC-értékeit minden nap meghatároztuk. A vizsgált törzsek 62,5%-a volt érzékeny marbofloxacinra, míg az összes izolátum érzékeny volt kolisztinre és a marbofloxacin:kolisztin kombinációra. Eredményeink alapján a marbofloxacin MIC50 és MIC90 értéke 2 µg/ml-nek, illetve 8 µg/ml-nek bizonyult. Kolisztin vizsgálatakor a fenti értékek jóval alacsonyabbak, 0,25 µg/ml (MIC50) és 0,5 µg/ml (MIC90) voltak, a marbofloxacin:kolisztin kombinációnál ugyanezen értékeket állapítottuk meg. A fenti eredmények alapján, illetve a frakcionált gátló koncentráció értékek elemzésével a kombinációt a nemzetközi szakirodalmi besorolás szerint indifferensnek értékeltük.

A 8 napig tartó, marbofloxacint önmagában tartalmazó tápoldatban történő passzázs eredményeképpen elmondható, hogy a törzsek többségének érzékenysége csökkent, egy kivételével az összes izolátum resisztenssé vált a hatóanyagra az EUCAST epidemiológiai határértékek figyelembevételével. Az utolsó napon mért MIC50 és MIC90-érték 32 µg/ml-nek, illetve 64 µg/ml-nek bizonyult. A marbofloxacint és kolisztint egyaránt tartalmazó tápoldatban történő passzázs ezzel szemben a baktériumok érzékenységét jelentősen növelte, az utolsó napra az általunk alkalmazott legkisebb hatóanyag-koncentrációknál sem tapasztaltunk baktérium-növekedést.

Összefoglalva elmondható, hogy kolisztinre a vizsgált P. aeruginosa törzsek kifejezett érzékenységet mutattak, míg marbofloxacin esetében számos mérsékelten érzékeny, illetve rezisztens törzset találtunk.