Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
Felhívás
Meghívó 2012.
» Állatorvos szekció
Biológus szekció
Állatorvos zsűri
Biológus Zsűri
Díjak
Díjazottak
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2012. TDK » Állatorvos szekció

Állatorvos szekció

Szinergizmus vizsgálatok marbofloxacin és kolisztin esetében kutyából izolált Pseudomonas aeruginosa törzseknél, a marbofloxacin elleni rezisztencia kialakulásának késleltetése
Bálint Anita IV. évfolyam
SzIE, Állatorvos-tudományi Kar, Gyógyszertani és Méregtani Tanszék
Témavezető: Dr. Jerzsele Ákos

Absztrakt:

A Pseudomonas aeruginosa okozta külső hallójárat-gyulladás gyakran diagnosztizált kórkép az állatorvosi bőrgyógyászatban, mely nemegyszer hosszútávú antibakteriális kezelést igényel, amelynek során nagy eséllyel alakul ki rezisztencia bizonyos hatóanyagokkal szemben a kórokozókban. A fenti jelenséget többek között a különböző antibiotikumok kombinációban való alkalmazásával csökkenthetjük.

Vizsgálatunkban a gyakori terápia-rezisztenciát okozó, gyakran multirezisztens P. aeruginosa törzsek érzékenységét határoztuk meg marbofloxacinra, kolisztinre, illetve a marbofloxacin és a kolisztin kombinációjára, továbbá vizsgáltuk, hogy a kolisztin képes-e késleltetni a marbofloxacinnal szemben kialakuló rezisztenciát. Kutatásunk egyik célja az volt, hogy megállapítsuk Magyarországon gyűjtött, kutyákból származó, fülfertőzésekből izolált P. aeruginosa törzsek (n=16) érzékenységét a fenti hatóanyagokra a rájuk jellemző minimális gátló koncentráció (MIC) értékek meghatározásával. A kísérletben a mikrodilúciós módszert alkalmaztuk a CLSI (Clinical and Laboratory Standards Institute) ajánlásainak megfelelően. A hatóanyagok együttes hatását a frakcionált gátló koncentráció (FIC) elemzésével értékeltük. A rezisztencia késleltetését célzó vizsgálatunkban a baktériumokat a hatóanyago(ka)t a gátló koncentrációnál kisebb dózisban alkalmaztuk, ebben az adott törzset 8 napig passzáltuk. A marbofloxacint, illetve a kombinációt tartalmazó oldatokban tenyésztett izolátumok MIC-értékeit minden nap meghatároztuk. A vizsgált törzsek 62,5%-a volt érzékeny marbofloxacinra, míg az összes izolátum érzékeny volt kolisztinre és a marbofloxacin:kolisztin kombinációra. Eredményeink alapján a marbofloxacin MIC50 és MIC90 értéke 2 µg/ml-nek, illetve 8 µg/ml-nek bizonyult. Kolisztin vizsgálatakor a fenti értékek jóval alacsonyabbak, 0,25 µg/ml (MIC50) és 0,5 µg/ml (MIC90) voltak, a marbofloxacin:kolisztin kombinációnál ugyanezen értékeket állapítottuk meg. A fenti eredmények alapján, illetve a frakcionált gátló koncentráció értékek elemzésével a kombinációt a nemzetközi szakirodalmi besorolás szerint indifferensnek értékeltük.

A 8 napig tartó, marbofloxacint önmagában tartalmazó tápoldatban történő passzázs eredményeképpen elmondható, hogy a törzsek többségének érzékenysége csökkent, egy kivételével az összes izolátum resisztenssé vált a hatóanyagra az EUCAST epidemiológiai határértékek figyelembevételével. Az utolsó napon mért MIC50 és MIC90-érték 32 µg/ml-nek, illetve 64 µg/ml-nek bizonyult. A marbofloxacint és kolisztint egyaránt tartalmazó tápoldatban történő passzázs ezzel szemben a baktériumok érzékenységét jelentősen növelte, az utolsó napra az általunk alkalmazott legkisebb hatóanyag-koncentrációknál sem tapasztaltunk baktérium-növekedést.

Összefoglalva elmondható, hogy kolisztinre a vizsgált P. aeruginosa törzsek kifejezett érzékenységet mutattak, míg marbofloxacin esetében számos mérsékelten érzékeny, illetve rezisztens törzset találtunk.



Előadások listája