Biológus szekció

Magyarország természetes és urbánus élőhelyein nagy számban vannak jelen a kisemlősök, melyek fontos gazdái a kullancsok nimfáinak és lárváinak. Emiatt központi szerepet játszhatnak az élőhelyek kullancs populációjának, ezáltal közvetetten a kullancsok által terjesztett kórokozók (pl. Babesia spp., Hepatozoon spp., Anaplasma spp., Borrelia spp.) fenntartásában is.

Vizsgálatunk során Gemencen -a Duna árterében- három helyszínen, módosított Sherman csapdával gyűjtöttünk kisemlősöket 2009 és 2012 között. A kb. 2200 csapdaéjszaka során 7 faj, a sárganyakú erdeiegér (Apodemus flavicollis), pirók erdeiegér (A. agrarius), vöröshátú erdeipocok (Myodes glareolus), mezei pocok (Microtus agrestis), házi egér (Mus musculus), törpeegér (Micromys minutus) és erdei cickány (Sorex araneus) egyedeit csapdáztuk. A nem védett fajok túlaltatását követően eltávolítottuk róluk a külső parazitákat és szövetmintákat vettünk belőlük. Az ektoparazitákat és a kisemlősöket alkoholban, a szövetmintákat fagyasztva (-20 0C-on) tároltuk. A szövetmintákat molekuláris módszerekkel vizsgáltuk, felszaporítva bennük az esetleges kórokozók DNS-ét.

A vizsgálat részeként 2012 májusában növényzetről is megkezdtük a kullancsok gyűjtését. A következő négy faj egyedeit találtuk meg: 18 Dermacentor reticulatus hím, 31 D. reticulatus nőstény, 2 Dermacentor marginatus nőstény, 4 Ixodes ricinus hím, 20 I. ricinus nimfa, 8 Haemaphysalis concinna hím, 11 H. concinna nőstény, 10 H. concinna nimfa, 30 H. concinna lárva. A kisemlősökön összesen 206 kullancsegyedet találtunk: D. marginatus lárvákat és nimfákat, az I. acuminatus mindhárom fejlődési stádiumát, H. concinna lárvákat és nimfákat, I. ricinus lárvákat, nimfákat és egy hímet.

Nyolc vöröshátú erdeipocok festett léplenyomatában Hepatozoon parazitákat lehetett megfigyelni. Ennek a protozoon fajnak az azonosításához, izoláltuk a DNS-t a fertőzött egyedek lépmintáiból, és felszaporítottuk az egész 18S rDNS szakaszt, majd szekvenálással egy, még el nem nevezett fajhoz találtuk leghasonlóbbnak. Előzetes kísérletünk során 3 rágcsáló fajról (M. glareolus, M. arvalis és A. agrarius) bebizonyosodott, hogy megfigyelhetően kullancsot fogyasztott. Ennek a kórokozó terjedésében szerepe lehet.

A bőrmintákból mikrogyöngyös módszert alkalmazva DNS-t vontunk ki. A minták esetleges Borrelia-fertőzöttségét a Borrelia burgdorferi sensu lato baktériumokra specifikus polimeráz láncreakció segítségével mutatjuk ki. A minták feldolgozása és az eredmények kiértékelése folyamatban van.