|
||||
Home
» Archívum
» 2014. TDK
» Biológus szekció
Biológus szekcióVarga Zoltán Kristóf II. évfolyam SZIE Állatorvos-tudományi Kar, Biológiai Intézet, MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Témavezetők: Dr. Haller József, Dr. Aliczki Manó, Dr. Fülöp Dávid Korábbi eredmények szerint az endokannabinoid jelátvitel részt vesz a szociális viselkedés, elsősorban az agresszió szabályozásában, azonban a szabályozószerep részletei ez idáig tisztázatlanok maradtak. Ennek oka feltételezhetően a kérdéskör tisztázására alkalmazott farmakológiai manipulációk számos nem-specifikus hatása, mely nem teszi lehetővé a hatásmechanizmusok pontos feltárását. Munkánk során egy az eddigieknél specifikusabb megközelítést alkalmazva manipuláltuk az endokannabinoid jelátvitelt. A JZL184 ágenssel blokkoltuk hím CD1 egerekben a monoacilglicerol lipázt, a 2-arachidonoil-glicerol (2-AG) endokannabinoid bontóenzimét, ezzel feldúsítva a 2-AG-t, serkentve annak jelátvitelét, majd vizsgáltuk ennek agresszióra gyakorolt hatásait a rezidens-betolakodó tesztben. Mivel korábbi tanulmányokban a kezelés magatartási hatásai erősen függtek a kísérleti kontextustól, azt mind rezidens, mind betolakodó állatokon megvizsgáltuk. Továbbá vizsgáltuk a kezelés stressz reaktivitásra gyakorolt hatásait a kortikoszteronszint mérésével, és ezen hatások összefüggéseit a potenciális magatartási változásokkal, valamint a hatások potenciális függését az 1-es típusú kannabinoid receptortól (CB1), ugyanis a fokozott 2-AG jelátvitel eddigi ismereteink szerint ezen a receptoron keresztül alakítja ki magatartási és élettani hatásait. A JZL184 kezelés a kísérleti kontextustól függetlenül, rezidens és betolakodó állatokban is drasztikusan csökkentette az agresszivitást, valamint utóbbiak esetében fokozta a stressz-reaktivitást. A megfigyelt agresszió-csökkentő hatások függetlenek voltak az endokrin változásoktól és a CB1 receptor aktivitástól. Összefoglalva, a 2-AG az agresszív magatartás erős negatív modulátorának bizonyult. Mivel az itt megfigyelt hatások a kísérleti kontextustól függetlenül alakultak ki, ellentétben a korábban leírt nem-szociális viselkedésre gyakorolt hatásokkal feltételezhetően a 2-AG a szociális viselkedés szabályozásában erőteljes, specifikus szerepet tölt be. Továbbá tisztáztuk, hogy a hatások direkt módon, a stressz-választól függetlenül, egy feltételezhetően eddig ismeretlen, CB1 receptor aktivitástól független mechanizmuson keresztül valósulnak meg. Előadások listája |