|
||||
Home
» Archívum
» 2014. TDK
» Biológus szekció
Biológus szekcióDrexler Tamás III. évfolyam SZIE Állatorvos-tudományi Kar, Biológiai Intézet, Ökológiai Tanszék Témavezetők: Dr. Kabai Péter, Rigler Eszter A csoportban élő állatok közötti viszony leírására leggyakrabban a rangsorrend kifejezést használják, azonban minél több egyedből álló csapatot vizsgálunk, annál valószínűbb, hogy az a lineáris mintázatnál bonyolultabb hálózathoz hasonlít. A dominancia viszonyok vizsgálata azért is érdekes, mert számos más szociális kapcsolat, és a különböző forrásokhoz való hozzáférés hátterében is ez állhat. Korábbi, a zebrapintyek (Taeniopygia guttata) közti kooperációval kapcsolatos kutatásokból kiderült, hogy a tojók között a segítségnyújtások nem kiegyenlítettek. A kooperációban betöltött szerepük (segítő, nem segítő) alapján az egyedeket lineáris rangsorba lehetett rendezni. Vizsgálatunkban arra kerestük a választ, hogy az ott tapasztalt lineáris mintázat megfigyelhető-e a zebrapintyek közötti, más módszerekkel mért rangsorokban is. Videofelvételek alapján elemeztük a madarak agresszív viselkedését és a kompetícióban mutatott teljesítményét egy monopolizálható táplálékforrásnál, két egyivarú, nyolc-nyolc egyedből álló csapatban. A köztük lévő dominancia viszonyokat az irodalomban gyakran használt rangsorbecslő változók (táplálkozási idő, leszállási sorrend, etető kisajátításainak száma) segítségével vizsgáltuk. Ezen kívül kíváncsiak voltunk a dominancia és a neofóbia, valamint a kondíció közötti összefüggésekre is. Vizsgálatunkban az egyedek közti dominancia viszonyokat az alapján becsültük, hogy az etetőnél milyen gyakran cseréli le az egyik madár a másikat. A lecserélődések alapján létrehozott rangsorok azonban nem lineárisak, hanem több körbe verés is található bennük. Előzetes eredményeink alapján a leszállási sorrend nem bizonyult megbízhatónak a rangsor becslésére, a megfigyelések közötti nagy variancia miatt. A lecserélések száma és az etetőnél összesen eltöltött idő közötti pozitív, ámde az esetek többségében nem szignifikáns korreláció arra utalhat, hogy az állatnak kevesebb félrelökés is elég lehet ahhoz, hogy kellő ideig táplálkozhasson: az etető sokszor kevés, vagy pedig kevésszer sok időre történő monopolizálása egyformán hatékony lehet. A kondícióval való negatív összefüggés azt jelzi, hogy a motivációnak meghatározó szerepe lehet az állat teljesítményében: a kevesebb zsírraktárral rendelkező madarak agresszívabban léptek fel társaikkal szemben, több lecserélést hajtottak végre. A neofóbia és a leszállási sorrend között nem találtunk összefüggést. Előzetes eredményeink szerint a különböző módszerekkel készített rangsorok zebrapintyek esetében sem feleltethetőek meg egymásnak. Adataink arra utalnak, hogy a hagyományos rangsorrend mérési módszerekben egyszerre több tényező hatását mérik, az egyedek teljesítményében tapasztalható variancia miatt nem igazán megbízhatóak, ezért kevésbé használhatóak olyan bonyolultabb, hálózatszerű szociális kapcsolatok vizsgálatára, amilyeneket a zebrapintyek között kimutattunk. Előadások listája |