Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
2014. TDK
Felhívás
SWK pályázat
Pályázati felhívás
Meghívó 2014.
Állatorvos szekció
» Biológus szekció
Állatorvos zsűri
Biológus Zsűri
Díjak
Díjazottak
Szakmai látogatások
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2014. TDK » Biológus szekció

Biológus szekció

Predátor jelenlétének hatása a csíkos gabonakabóca táplálkozási sikerességére
Pertics Botond Zsombor III. évfolyam
MTA-ATK Növényvédelmi Intézet, Állattani Osztály
Témavezetők: Beleznai Orsolya, Dr. Samu Ferenc

Absztrakt:

A TDK-dolgozatom keretében a Psammotettix alienus, egy gabonakártevő, vírusvektor kabócafaj, és a Tibellus oblongus, egy gabonatáblákban, gyepszegélyeken és füves réteken élő pókfaj közötti interakciót tanulmányoztam. A kabócáknak tápanyagaik felvétele érdekében a növényi szállítóedényekből, elsősorban a floémből kell szívogatniuk. A floém eléréséhez a szájszervüket (szipóka) be kell szúrniuk a növényi szövetek közé, ezt nevezzük penetrációnak. A penetráció során a kabóca egy ún. nyálhüvelyt választ ki, amely permanensen a növényi szövetbe ékelődik. A nyálhüvelyek megléte a növényi szövetekben egyértelműen jelzi a penetrációt – ezen belül a táplálkozást. A floémből történő szívás közben az állat menekülési esélye csökken, így a kabóca a predátor jelenlétében történő táplálkozással kockázatot vállal. Hipotézisünk szerint egy ragadozó jelenléte csökkenti a penetrációk, illetve a floémből történő szívások gyakoriságát. Ez eredményezheti a felvett tápanyag csökkenését, annak fitnesz konzekvenciáival, de befolyásolhatja a kabócák vírusterjesztésének mértékét is.

Laboratóriumi kísérletsorozatok során vizsgáltam meg, hogyan változik a nyálhüvelyek száma pókok jelenléte által zavart kabócák esetében. Az egyes kísérleteket kétkamrájú mikroizolátorban végeztük el, melyben a pók egy elválasztó háló miatt nem férhetett hozzá a kabócához, azonban az állatok érzékelték egymás jelenlétét. A megfigyeléseket 24 órán keresztül folytattam.

Az eredmények megmutatták, hogy ragadozó jelenlétében a kabócák szignifikánsan kevesebbszer táplálkoztak, mint a pók nélküli kontroll állatok. Így az olyan generalista ragadozók, mint például a T. oblongus pókok, nem csupán a direkt ragadozásukkal, hanem a jelenlétük zavaró hatásával is csökkentik a kabócák táplálkozási sikerességét, fitneszét, és esetlegesen befolyásolják vírusvektor szerepüket.



Előadások listája