|
||||
Home
» Archívum
» 2015. TDK
» Szekciók
SzekciókGardner Larissa IV. évfolyam SzIE, Állatorvos-tudományi Kar, Gyógyszertani és Méregtani Tanszék Témavezetők: Pásztiné Dr. Gere Erzsébet, Dr. Kővágó Csaba A tumorellenes gyógyszerek kutatása kapcsán szükségesek olyan sejtmodellek, melyek felhasználhatóak a gyógyszerjelölt vegyületek szűrésére, illetve új kezelési lehetőségek kifejlesztésére, amelyek eredményesen képesek gátolni a daganatok növekedését és a metasztázis képződést. Jelenleg a leginkább elfogadott ilyen rendszerek az állatkísérletek, de állatjóléti okokból egyre nagyobb az igény a felhasznált állatok számának csökkentésére. Az in vitro többrétegű vagy másképpen 3D sejttenyészetek lényegesen jobban utánozzák az élő szervezetet, mivel a sejtközötti állomány befolyásolja a gyógyszerek mozgását és sejtek általi felvételét. Kutatásunk során vizsgáltuk a különböző matriptáz-aktivitást befolyásoló szerekkel kezelt sejtek életképességét MTS vizsgálattal illetve a kezelt szferoidok méretét és sejtszámát. A kezelésekhez nem specifikus (AEBSF) és specifikus (MI-432, MI-453, MI-460 és MI-463) matriptáz gátlókat 50 uM-, illetve suramint, mint enzimaktivátort alkalmaztunk 50, 100 és 200 uM koncentrációban. A kísérletben nem tumoros, sertés eredetű IPEC-J2, rágcsáló vastagbél adenokarcinóma eredetű C26 és emberi vastagbél adenokarcinóma eredetű HT29-es sejteket használtunk. Az eredmények alapján a matriptáz gátlók nem okoznak jelentős mértékű sejthalált a kontroll csoporthoz képest. Mindazonáltal, a suramin kezelés a sejtéletképesség dózisfüggő csökkenését okozta mind a C26-os és a HT29-es sejtek mind pedig az IPEC-J2 sejtek egyrétegű tenyészetében. Az IPEC-J2 sejtek csak laza szerkezetű aggregátumokat képeztek. Ezzel szemben a tumoros eredetű sejtek tömör szferoidokat alkottak a 3 napos inkubáció alatt, melyek C26 esetében átlagosan 200 um, míg HT29 esetében 250-300 um átmérőt értek el. A kontroll csoportok esetében mindkét sejttípus a teljes, 7 napos kísérleti idő alatt exponenciális növekedést mutatott. Az alkalmazott matriptáz gátlók nem befolyásolták a HT29 sejtekből álló szferoidok növekedését. Ezzel szemben C26 sejtek alkotta szferoidok esetében a MI-432 jelű anyag csökkentette a növekedési ütemet. Suramin hatására mindegyik szferoid esetében a felületről sejtleválást detektáltunk, amelyhez a hatóanyag citotoxicitása is hozzájárulhat. Eredményeink alapján levonható az a következtetés, hogy az általunk alkalmazott szferoid kultúrák alkalmasak a matriptáz enzim aktivitását befolyásoló anyagok lehetséges rákellenes hatásainak vizsgálatára és a növekedési erély in vitro meghatározására megváltozott matriptáz aktivitás esetén. Előadások listája |