Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
K&H pályázat
Felhívás
Meghívó 2015.
» Szekciók
Zsűri
Díjak
Díjazottak
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2015. TDK » Szekciók

Szekciók

A módosított matriptáz aktivitás hatásának vizsgálata a sejtek életképességére illetve a szferoidok növekedésére 2- és 3D sejttenyészetekben
Gardner Larissa IV. évfolyam
SzIE, Állatorvos-tudományi Kar, Gyógyszertani és Méregtani Tanszék
Témavezetők: Pásztiné Dr. Gere Erzsébet, Dr. Kővágó Csaba

Absztrakt:

A tumorellenes gyógyszerek kutatása kapcsán szükségesek olyan sejtmodellek, melyek felhasználhatóak a gyógyszerjelölt vegyületek szűrésére, illetve új kezelési lehetőségek kifejlesztésére, amelyek eredményesen képesek gátolni a daganatok növekedését és a metasztázis képződést. Jelenleg a leginkább elfogadott ilyen rendszerek az állatkísérletek, de állatjóléti okokból egyre nagyobb az igény a felhasznált állatok számának csökkentésére. Az in vitro többrétegű vagy másképpen 3D sejttenyészetek lényegesen jobban utánozzák az élő szervezetet, mivel a sejtközötti állomány befolyásolja a gyógyszerek mozgását és sejtek általi felvételét.

Kutatásunk során vizsgáltuk a különböző matriptáz-aktivitást befolyásoló szerekkel kezelt sejtek életképességét MTS vizsgálattal illetve a kezelt szferoidok méretét és sejtszámát. A kezelésekhez nem specifikus (AEBSF) és specifikus (MI-432, MI-453, MI-460 és MI-463) matriptáz gátlókat 50 uM-, illetve suramint, mint enzimaktivátort alkalmaztunk 50, 100 és 200 uM koncentrációban. A kísérletben nem tumoros, sertés eredetű IPEC-J2, rágcsáló vastagbél adenokarcinóma eredetű C26 és emberi vastagbél adenokarcinóma eredetű HT29-es sejteket használtunk.

Az eredmények alapján a matriptáz gátlók nem okoznak jelentős mértékű sejthalált a kontroll csoporthoz képest. Mindazonáltal, a suramin kezelés a sejtéletképesség dózisfüggő csökkenését okozta mind a C26-os és a HT29-es sejtek mind pedig az IPEC-J2 sejtek egyrétegű tenyészetében.

Az IPEC-J2 sejtek csak laza szerkezetű aggregátumokat képeztek. Ezzel szemben a tumoros eredetű sejtek tömör szferoidokat alkottak a 3 napos inkubáció alatt, melyek C26 esetében átlagosan 200 um, míg HT29 esetében 250-300 um átmérőt értek el. A kontroll csoportok esetében mindkét sejttípus a teljes, 7 napos kísérleti idő alatt exponenciális növekedést mutatott. Az alkalmazott matriptáz gátlók nem befolyásolták a HT29 sejtekből álló szferoidok növekedését. Ezzel szemben C26 sejtek alkotta szferoidok esetében a MI-432 jelű anyag csökkentette a növekedési ütemet. Suramin hatására mindegyik szferoid esetében a felületről sejtleválást detektáltunk, amelyhez a hatóanyag citotoxicitása is hozzájárulhat.

Eredményeink alapján levonható az a következtetés, hogy az általunk alkalmazott szferoid kultúrák alkalmasak a matriptáz enzim aktivitását befolyásoló anyagok lehetséges rákellenes hatásainak vizsgálatára és a növekedési erély in vitro meghatározására megváltozott matriptáz aktivitás esetén.



Előadások listája