Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
K&H pályázat
Felhívás
Meghívó 2015.
» Szekciók
Zsűri
Díjak
Díjazottak
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2015. TDK » Szekciók

Szekciók

Az anovulációs tüszők előfordulását befolyásoló tényezők embrióátültetéshez előkészített recipiens kancáknál
Cox Rebecca IV. évfolyam
SzIE, Állatorvos-tudományi Kar, Szülészeti és Szaporodásbiológiai Tanszék és Klinika
Témavezető: Dr. Solti László

Absztrakt:

Az anovulációs tüszők kancánál ovulációs zavarokra utalnak, ami jelentős reprodukciós és gazdasági károkat okoz. A rendellenességgel érintett kancák ugyanis nem ovulálnak, így a donorok és recipiensek szinkronizálása, illetve ezt követően termékenyülés sem következik be. Mivel az anovulációs tüszők előfordulását befolyásoló tényezőkről kevés adat áll rendelkezésre, ezért nehéz megjósolni, hogy egy adott tüsző mennyire predesztinált az ovulációs zavarok kialakulására.

Jelen tanulmány célja egyes metorológiai tényezők és az anovulációs tüszők közötti esetleges összefüggés vizsgálata volt. Egy retrospektív elemzés keretében 95 recipiens kanca összesen 214 anovulációs ciklusát vizsgáltuk. A 2006-2015 közötti évek márciusa és októbere közötti adatok mind olyan kancáktól származtak, amelyeknél 1-9 anovulációs ciklus fordult elő. A meteorológiai adatok közül a következő 5 változó hatását vizsgáltuk: magas hőmérséklet, alacsony hőmérséklet, csapadék, magas légnedvesség és alacsony légnedvesség. A fenti időjárási tényezők és az anovulációs tüszők előfordulásának logaritmikus gyakoriságát lineáris regresszióval elemeztük.

A kapott eredmények egyike sem bizonyított statisztikailag szignifikáns különbséget, de egyes trendek azért mutatkoztak. A legalacsonyabb hőmérséklet és az anovulációs tüszők logaritmusa közötti összefüggés nem bizonyult szignifikánsnak (p=0.124). A legmagasabb hőmérséklet és az anovulációs tüszők logaritmusa között viszont közel szignifikáns korrelációt találtunk (p=0.0673). A csapadék és az anovulációs tüszők logaritmusa közötti kapcsolat ismét nem volt szignifikáns (p=0.33). Végül az alacsony légnedvesség és az anovulációs tüszők logaritmusa közötti (p=0.382), illetve a magas légnedvesség és az anovulációs tüszők logaritmusa közötti korreláció (p=0.172) szintén nem volt szignifikáns.

Mivel bizonyos látható trendek mutatkoztak, az időjárási tényezők feltehetően mégis valamilyen hatással lehetnek az anovulációs tüszők előfordulási gyakoriságára. Így pl. a használt logaritmikus modell közel szignifikáns értéke alapján a magas hőmérséklet csökkenteni látszik az anovuláció valószínűségét. A kapott eredmények azt sugallják, hogy magas külső hőmérséklet esetén az anovulációs tüszők előfordulási gyakorisága kisebb. Emellett azonban számos egyéb tényező is hozzájárulhat a rendellenesség előfordulásához.



Előadások listája