Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
K&H pályázat
Felhívás
Meghívó 2015.
» Szekciók
Zsűri
Díjak
Díjazottak
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2015. TDK » Szekciók

Szekciók

Neurális és prolaktin-indukált aktiváció szoptató anyapatkányok agyában
Finszter Cintia Klaudia III. évfolyam
SE, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet, SzIE Állatorvos-tudományi Kar, Biológiai Intézet, Ökológiai Tanszék
Témavezetők: Dr. Dobolyi Árpád, Dr. Vitéz-Cservenák Melinda, Dr. Csonka Diána

Absztrakt:

A laktáció egy különleges fiziológiás állapot jellegzetes viselkedési, endokrin és neuronális adaptációkkal, melyek szabályozásában az egyik domináns szereplő a prolaktin. A prolaktint az agyalapi mirigy elülső lebenyének laktotróp sejtjei szintetizálják és megfelelő stimulusokra a vérkeringésbe szekretálják. A prolaktin receptora a citokin receptor családba tartozik. Jelátvitelét a JAK2 adaptor fehérje által foszforilált STAT5 dimerek közvetítik, amelyek a magba transzlokálódva elősegítik bizonyos gének transzkripcióját.

A laktáció időszakában az anyai agyi központok aktiválásában és az aktiváció fenntartásában a hormonális változások mellett a neuronális információk is részt vesznek. Egyrészt tehát a fejlődő újszülött – különösen a szopási stimuluson keresztül – határozza meg, hogy milyen változások zajlanak le az anya agyában. A szopási stimulus aktiválja a felszálló útvonalat, amely a posterior intralamináris thalamikus komplex tuberoinfundibuláris peptid-tartalmú sejtjein keresztül fut az anyai agyi központokhoz. A tuberoinfundibuláris peptid-tartalmú sejtek aktiválódnak szoptatás hatására és az mRNS, valamint a peptidtartalom is jelentősen megnő bennük a postpartum időszakban.

Immunhisztokémiai módszerrel térképeztük fel a prolaktin hatására, illetve a neuronális hatásra aktiválódó neuronokat szoptató anyapatkányoknál. Megbízható markernek bizonyult ehhez a STAT5 fehérje foszforilált formája és az idegsejtek aktivitását jelző cFos fehérje. Ahhoz, hogy megvizsgálhassuk a prolaktinra és a neuronális aktivációra adott válasz agyon belüli eloszlását és időbeli lefutását 20 órás szeparációt követően az anya patkányoknak 30 percre, 2 órára, illetve 6 órára lehetővé tettük a szoptatást, majd perfundáltuk az állatokat.

A fluoreszcens és konfokális mikroszkópos kiértékelés során azt találtuk, hogy vannak olyan integráló központok, melyek, a nagyszámú duplán jelölődő, pSTAT5 és cFos pozitív neuron alapján, mindkét „útvonal” felől kapnak információt, tehát ezek az agyterületek egyrészt értesülnek a prolaktin szintjében bekövetkező változásokról, másrészt a kölykök felől érkező neuronális információról is. Emellett vannak olyan agyrégiók, ahol a neuronok aktiválódása a szoptatást követően a felszabaduló prolaktin hatására figyelhető meg, míg másoknál maga a szopási stimulus aktiválja a neuronokat, mivel itt csak a cFos van jelen a szoptatást követően.

Összefoglalva elmondható, hogy a prolaktin egy komplex, térbeli és időbeli mintázat szerint hat a receptorát kifejező neuronokra, amely néhány százalékban átfed a szoptatás hatására megjelenő cFos aktivációval. Tehát bizonyos agyterületek aktivitását a szoptatás direkt neuronális hatása mellett a hormonszint is befolyásolhatja.



Előadások listája