Szekciók

A sertés mesterséges termékenyítés sikerének az egyik kulcsa a kanok megfelelő mennyiségi és minőségi spermatermelése. A kanok spermatermelését számos külső és belső tényező befolyásolja, amelyek figyelembe vételével jobb szaporodásbiológiai eredményeket érhetünk el.

A kutatásunk során 13 fajtakörbe tartozó és 145 kantól származó ejakulátum (n=4321) termelési tulajdonságait hasonlítottuk össze. Vizsgáltuk, hogy a kan fajtájának, életkorának, az etetés és a spermavétel között eltelt időnek, illetve az ondógyűjtést végző technikusoknak milyen mértékben van hatása a sperma teljes mennyiségére, az összes sejtszámra, a hímivarsejtek koncentrációjára és a levett sperma hőmérsékletére. Fajtánként eltérést mutatott a sperma mennyisége (Hungahib 238,1±54,4 ml; Duroc 121,9±40,6 ml), amelyre a kan fajtája ±21,6 %-os mértékben volt hatással. Ugyanez a fajtajelleg az összes sejtszámot ±17,6 %-ban, míg a sejtkoncentrációt ±12,6 %-ban volt képes befolyásolni. Az összes sejtszám átlagos értéke a Nagyfehér kanok esetében volt a legmagasabb (99,3±32,0 × 109 db), míg a legalacsonyabb a Duroc×Pietrain hibrideknél volt (57,1±15,4 × 109 db). A 3,5 év fölötti kanok (n=387) 14,2 %-kal adtak nagyobb térfogatú ondót, mint a 3,5 év alattiak (n=3934) (p<0,0001). A minta összes sejtszáma szintén szignifikánsan 13,5%-kal magasabb (p=0,0001) volt. Ezek a különbségek együttesen az idősebb kanok (>3,5 év) ejakulátum koncentrációjának 1,55 %-os csökkenését eredményezte a fiatalabb korú (<3,5 év) kanokhoz képest. A spermavételt végző technikusok hatása mindhárom vizsgált jellemzőnél kimutatható volt. Ez a sperma térfogata esetén ±14,6%-t, az összes sejtszám esetén ±8,56%-t, amíg a koncentráció esetén csak ±7,3%-t jelentett. Minden egyes, az etetés és a spermavétel között eltelt óra az ejakulátumok térfogatának 0,74%-os, azaz 1,3 ml szignifikáns csökkenését eredményezte (p=0,0135). A 3,5 év feletti kanok ejakulátumának hőmérséklete 1,2%-kal volt magasabb, mint a fiatalabb társaiké (p=0,0001). Továbbá vizsgálatunk során kimutatható volt egy olyan meg nem nevezhető tényező is, amely a sperma térfogatára, az összes sejtszámra és a sejtkoncentrációra is jelentős mértékben hatással volt (±31,6%, ±34,7%, ±24,4%).

Összefoglalásként megállapítható, hogy a kanok szaporodásbiológiai képességeit számos az állattól függő és független, de meghatározható és mérhető tényező képes különböző mértékben befolyásolni. Mindezen túl van egy pontosan meg nem határozható, de jelentős befolyásoló hatás, ami további vizsgálatra szorul.