|
||||
Home
» Archívum
» 2015. TDK
» Szekciók
SzekciókLénárt Melinda V. évfolyam SzIE, Állatorvos-tudományi Kar, Haszonállat-gyógyászati Tanszék és Klinika Témavezető: Dr. Horváth András A sertés tenyésztésben a mesterséges termékenyítés széles körben alkalmazott technológia. A gazdaságosság érdekében egy sertés kantól nyert ejakulátumot több termékenyítő adagra osztanak szét úgy, hogy az egy termékenyítő adagban alkalmazott sejtszám sikeres vemhesüléshez vezessen. Ehhez szükséges egy sejtkoncentrációt meghatározó módszer is, amelynek a gyakorlatban könnyen kivitelezhetőnek, egyszerűnek és pontosnak kell lennie. Dolgozatom célja az volt, hogy egy hazai kantelep a mindennapi gyakorlatban a sejtkoncentráció mérésére legszélesebb körben alkalmazott spektrofotométer mérő módszerét a Makler kamra és a CASA (Computer Assisted Semen Analysis) mérő módszerével hasonlítsuk össze. A vizsgálatokhoz 84 sertés kantól származó ondómintát (n=349) használtam fel. 179 ondóminta koncentrációját spektrofotométerrel és CASA-val, 170 ondóminta koncentrációját a spektrofotométerrel és a Makler kamrával vizsgáltunk. A spektrofotométerrel mért abszorbancia értékből (ABSZ) a koncentrációt egy korábban felállított lineáris egyenlet segítségével lehetett kiszámolni. Ez a koncentráció számolási egyenlet az ondók 2,58 %-nál (n=9) ─ ahol az ABSZ érték alacsonyabb volt, mint 0,40 ─ nem volt alkalmazható, mert a negatív előjelű koncentrációt és hígítást eredményezett. A 0,51-0,69 közötti ABSZ tartományban a spektrofotométerrel és a CASA-val, valamint a spektrofotométerrel és a Makler kamrával mért koncentrációkban (n=35) 10%-nál kisebb volt a különbség. Az ez alatti (<0,51) és feletti (>0,69) ABSZ tartományokban ez a különbség növekedett, ami az ABSZ kisebb és nagyobb értékeinél a koncentrációkban akár többszörös különbséget is eredményezett. Habár a CASA mérései következetesen magasabb koncentráció (28,0%-kal) adtak, mint a „gold standad”-nak tekintett Makler kamra, de mindkét mérő módszer esetén nem lineáris, hanem exponenciális kapcsolat volt megfigyelhető az ABSZ értékek és a két mérőmódszerrel mért koncentráció értékek között. Méréseinkkel egy új, logaritmikus alapú exponenciális összefüggést alkalmazó egyenletet állítottunk fel, amellyel pontosabb és minden ABSZ tartományban alkalmazható koncentráció számítást tesz lehetővé. Előadások listája |