Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
K&H pályázat
Felhívás
Meghívó 2015.
» Szekciók
Zsűri
Díjak
Díjazottak
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2015. TDK » Szekciók

Szekciók

A sertésondó sejtkoncentrációjának mérésére alkalmazott módszerek összehasonlító vizsgálata
Lénárt Melinda V. évfolyam
SzIE, Állatorvos-tudományi Kar, Haszonállat-gyógyászati Tanszék és Klinika
Témavezető: Dr. Horváth András

Absztrakt:

A sertés tenyésztésben a mesterséges termékenyítés széles körben alkalmazott technológia. A gazdaságosság érdekében egy sertés kantól nyert ejakulátumot több termékenyítő adagra osztanak szét úgy, hogy az egy termékenyítő adagban alkalmazott sejtszám sikeres vemhesüléshez vezessen. Ehhez szükséges egy sejtkoncentrációt meghatározó módszer is, amelynek a gyakorlatban könnyen kivitelezhetőnek, egyszerűnek és pontosnak kell lennie.

Dolgozatom célja az volt, hogy egy hazai kantelep a mindennapi gyakorlatban a sejtkoncentráció mérésére legszélesebb körben alkalmazott spektrofotométer mérő módszerét a Makler kamra és a CASA (Computer Assisted Semen Analysis) mérő módszerével hasonlítsuk össze. A vizsgálatokhoz 84 sertés kantól származó ondómintát (n=349) használtam fel. 179 ondóminta koncentrációját spektrofotométerrel és CASA-val, 170 ondóminta koncentrációját a spektrofotométerrel és a Makler kamrával vizsgáltunk.

A spektrofotométerrel mért abszorbancia értékből (ABSZ) a koncentrációt egy korábban felállított lineáris egyenlet segítségével lehetett kiszámolni. Ez a koncentráció számolási egyenlet az ondók 2,58 %-nál (n=9) ─ ahol az ABSZ érték alacsonyabb volt, mint 0,40 ─ nem volt alkalmazható, mert a negatív előjelű koncentrációt és hígítást eredményezett.

A 0,51-0,69 közötti ABSZ tartományban a spektrofotométerrel és a CASA-val, valamint a spektrofotométerrel és a Makler kamrával mért koncentrációkban (n=35) 10%-nál kisebb volt a különbség. Az ez alatti (<0,51) és feletti (>0,69) ABSZ tartományokban ez a különbség növekedett, ami az ABSZ kisebb és nagyobb értékeinél a koncentrációkban akár többszörös különbséget is eredményezett. Habár a CASA mérései következetesen magasabb koncentráció (28,0%-kal) adtak, mint a „gold standad”-nak tekintett Makler kamra, de mindkét mérő módszer esetén nem lineáris, hanem exponenciális kapcsolat volt megfigyelhető az ABSZ értékek és a két mérőmódszerrel mért koncentráció értékek között.

Méréseinkkel egy új, logaritmikus alapú exponenciális összefüggést alkalmazó egyenletet állítottunk fel, amellyel pontosabb és minden ABSZ tartományban alkalmazható koncentráció számítást tesz lehetővé.



Előadások listája