Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
K&H pályázat
Felhívás
Meghívó 2015.
» Szekciók
Zsűri
Díjak
Díjazottak
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2015. TDK » Szekciók

Szekciók

Szarvasmarhák Theileria-fertőzöttsége és a Haemaphysalis nembe tartozó kullancsokban előforduló különféle piroplasmák molekuláris-járványtani vizsgálata
Iceton Serena V. évfolyam
SzIE, Állatorvos-tudományi Kar, Parazitológiai és Állattani Tanszék
Témavezető: Dr. Hornok Sándor

Absztrakt:

A piroplasmák (Apicomplexa: Piroplasmida) egysejtű, kullancs közvetítette élősködők, amelyek gerincesekben a vérsejteket fertőzik. E kategóriában földrajzilag mind a Babesia, mind a Theileria nem széleskörben elterjedt. Képviselőik megbetegíthetik a háziállatokat, a vadakat, sőt még az embert is alacsonyabb vagy magasabb patogenitásuk szerint.

Napjainkban a piroplasmáknak egyre több genetikai változatát fedezik fel, de ezek közül számos genotípusnak vagy fajnak a pontos rendszertani besorolása, kullancs vektora és elterjedési területe nem ismert. Mivel Magyarországon nemrég a szarvasmarha piroplasmosisainak újabb (és megváltozott oktanú) eseteit jelentették, továbbá rutin haematológiai vizsgálatok alkalmával az érintett országrész más csordáiban is piroplasmákra bukkantak, e kutatás célja az volt, hogy átfogóbb képet nyerjünk a jelenlegi járványtani helyzetről; tehát azonosítani minden olyan Babesia/Theileria-fajt, amelyek jelen lehetnek tünetmentesen fertőzött szarvasmarhákban és a vonatkozó térségben növényzetről gyűjtött (gazdakereső) kullancsokban.

Vérmintát vettünk két alkalommal (legeltetés előtt és alatt) 90 tejhasznú marhából Észak-Magyarországon, és kullancsokat gyűjtöttünk a legelőiken. Ezen kívül a vizsgálatba bevontunk gazdakereső kullancsokat is (315 Haemaphysalis inermis, 259 H. concinna és 22 H. punctata példányt), amelyek főként ugyanebből a térségből, 2007-ből származtak. Ezekből a mintákból kivontuk a DNS-t, amit a piroplasmák jelenlétére történő molekuláris vizsgálat követett.

A szarvasmarhákban a Theileria orientalis fajt mutattuk ki, 100%-os szekvencia egyezéssel Japánból, Kínából, Dél-Afrikából és Ausztráliából származó izolátumaival. Génbanki adatok szerint ezt a genotípust Európában eddig nem jelentették. A szarvasmarha állományban mért prevalencia csaknem azonos szintű maradt a fő kullancsszezon alatt, amiből az előző év(ek)ben való fertőződésre következtethetünk.

A kullancsok retrospektív vizsgálata kimutatta a B. crassa jelenlétét H. inermis-ben, első alkalommal Európában és e kullancsfajban. Másfelől, a H. concinna példányok öt különféle piroplasmát hordoztak, többek között B. motasi-t is, amely szintén újnak számít Közép-Kelet-Európában és e kullancsfajban; a H. punctata fajú kullancsok pedig Theileria sp. OT3 nevű genotípust hordoztak, amely eddig csak a mediterrán térségből volt ismert.

Vizsgálatunk kibővítette azon piroplasmák körét, amelyek kérődzőket fertőzhetnek Közép-Kelet-Európában. Noha a szarvasmarha babesiosis és theileriosis előfordulása ismert volt Magyarországon, első alkalommal szolgáltattunk molekuláris bizonyítékot a juhok, kecskék és szarvasfélék Babesia- és/vagy Theileria-fajainak jelenlétére az országban.



Előadások listája