Szekciók

A kérődzők paratuberkulózisának vagy más nevén a Johne-betegségnek kórokozója a Mycobacterium avium ssp. paratuberculosis (MAP). A kórokozó világszerte jelen van a szarvasmarha állományokban, az elmúlt évtizedekben számos publikáció született a betegség kártételéről, azonban a szubklinikai fertőzöttség hatásai a mai napig nem tisztázottak. A fertőzött állatok a betegség különböző szakaszaiban a kórokozót csak szakaszosan ürítik, amely jelentősen megnehezíti a diagnosztikai vizsgálatokat.

Vizsgálatunk célja a MAP-al fertőzött, de még szubklinikai stádiumban lévő tehenek vizsgálata volt, arra vonatkozóan, hogy a betegség e stádiuma mennyiben befolyásolja az állatok anyagcseréjét. További célunk ezen állatok, a vizsgált, illetve a vizsgálatot megelőző laktációban nyújtott termelési és egészségügyi mutatóinak értékelése.

Egy közép-magyarországi nagylétszámú, MAP-fertőzött tejtermelő tehenészetben végeztük vizsgálatainkat. A kísérleti (MAP) csoportba 15 MAP fertőzött, de klinikai tüneteket nem mutató, a kontroll csoportba (KO) 15 MAP negatív állatot soroltunk. A fertőzöttséget a bélsár PCR vizsgálatával állapítottuk meg.

Az állatokból vér és vizeletmintákat vettünk az ellés előtti 2. héttől az ellés utáni 120. napig.

A vérplazma mintákból a következő paramétereket határoztuk meg: összfehérje, albumin, koleszterin, triglicerid, BHB, NEFA, AST, GGT, karbamid. A vizeletmintákból a pH és nettó sav-bázis ürítési értéket mértük. A mintavételekkel egy időben pontoztuk az állatok kondícióját is.

Adatokat gyűjtöttünk az állatok termelési (tejtermelés, a tej zsírtartalma, a tej fehérjetartalma és szomatikus sejtszám a befejéskor) és egészségi és szaporodásbiológiai (tőgy-és szaporodásbiológiai kezelések száma, szerviz periódus, termékenyítési index, első termékenyítésre vemhes %) adataira vonatkozóan.

Eddigi eredményeink alapján a vérplazma mintákból mért paraméterek esetében nem volt statisztikailag kimutatható különbség a két csoport között .A fertőzött állatok kondíciója szignifikánsan rosszabb volt, tejtermelése viszont csak nem szignifikáns mértékben volt alacsonyabb.

A legjelentősebb különbség a szaporodásbiológiai és tőgyegészségügyi állapotban volt. A MAP csoportban a tőgykezelések száma, a szaporodásbiológiai kezelések száma, a szerviz periódus hossza, a termékenyítési index szignifikánsan rosszabb volt a kontroll csoporthoz képes.

A szubklinikailag fertőzött állatok fogékonyabbak egyéb betegségekre is, ezáltal emelkedett állatorvosi költségekre kell számolni. Mivel a betegség a legtöbb esetben rejtetten jelentkezik, klinikai tünetek megjelenése nélkül, ezért a tehenészetekben nem fordítanak kellő figyelmet a védekezésre és a mentesítésre.