|
||||
Home
» Archívum
» 2015. TDK
» Szekciók
SzekciókZámbó Laura VI. évfolyam SzIE, Állatorvos-tudományi Kar, Haszonállat-gyógyászati Tanszék és Klinika Témavezető: Dr. Bajcsy Árpád Csaba Az involúció a tejelő tehenek szaporodásbiológiai teljesítményét alapvetően meghatározza. Lefolyása sok tényező függvénye, és a tehenek méhmotilitása alapvető hatással lehet rá. Ezt kívántuk tanulmányozni ikerellést követően, illetve a magzatburok-visszamaradás függvényében is. Ezért ikerellett tehenek méhműködését vizsgáltuk egy nem invazív módszer segítségével, a belső méhnyomás mérésével. Ellés után 12 órával 4 órán keresztül, majd még háromszor 12 óra különbséggel 1-1 órán át egy digitális rendszer segítségével felvettük a tehenek méhében keletkező nyomásváltozásokat. A kapott nyomásgörbéket elemezve minden órára megkaptuk azok frekvenciáját (a méhnyomások időegység alatti számát), a görbék hosszát (időtartamát), az átlagos és az összesített görbe alatti területet valamint amplitúdóját (intenzitását). Ezen túl összesen öt, a méhnyomás-mérésekhez kapcsolódó vérvétellel az állatok vérének Ca2+ koncentrációját is megmértük. A vizsgálatokba egy nagyüzemi tehenészetben összesen 16 ikerellett tehenet vontunk be, ezek közül a kísérlet kezdetekor 6 állat mindkét méhszarvában visszamaradt a magzatburok, 5 állat egyik méhszarvában sem maradt magzatburok, míg további 5 állatban az egyik méhszarv magzatburok-visszamaradásos volt, míg a másik nem. Emellett 22, egyet ellett tehenet használtunk kontrollnak, ezek közül 7 magzatburok-visszamaradásos volt. Eredményeink alapján nem találtunk szignifikáns különbséget az egyet és ikreket ellett tehenek méhkontraktilitásában a puerpérium e korai időszakában. Fontos tényező azonban a magzatburok-visszamaradás, az érintett állatok méhe mechanikailag szignifikánsan aktívabb volt mind a kontroll csoportban, mind az ikerellettekben. Nem találtunk különbséget a jobb illetve bal oldali méhszarvak között, sem az egyes ikerellett tehenek méhszarvai között egymáshoz képest, még abban az esetben sem, ha az egyik méhszarv magzatburok-visszamaradásos volt, míg a másik nem. Minden csoportnál szignifikáns különbség adódott azonban a nyomásváltozások időbeli lefolyásában valamennyi méhműködést leíró paraméter esetében. A vér Ca2+ -koncentrációk változását csak részlegesen tudtuk vizsgálni az alacsony mintaszám és a kevés hipokalcémiás ikerellett tehén miatt. Vizsgálatainkhoz egy-, illetve két-tényezős és páros t-próbákat alkalmaztunk. Kutatásunkkal bizonyítottuk, hogy bár nincs különbség az iker és egyet ellett szarvasmarhák méhszarvainak mechanikai működésében az ellést követő első 2 napban, azonban a szaporodásbiológia szempontból fontos magzatburok-visszamaradás a méhkontraktilitást ikreket és egyet ellett tehenekben is jelentősen és hasonlóan befolyásolja. Előadások listája |