Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
K&H pályázat
Felhívás
Meghívó 2015.
» Szekciók
Zsűri
Díjak
Díjazottak
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2015. TDK » Szekciók

Szekciók

Ikerellett tehenek belső méhnyomásának jellemzői élettani és kóros puerpérium esetén
Zámbó Laura VI. évfolyam
SzIE, Állatorvos-tudományi Kar, Haszonállat-gyógyászati Tanszék és Klinika
Témavezető: Dr. Bajcsy Árpád Csaba

Absztrakt:

Az involúció a tejelő tehenek szaporodásbiológiai teljesítményét alapvetően meghatározza. Lefolyása sok tényező függvénye, és a tehenek méhmotilitása alapvető hatással lehet rá. Ezt kívántuk tanulmányozni ikerellést követően, illetve a magzatburok-visszamaradás függvényében is. Ezért ikerellett tehenek méhműködését vizsgáltuk egy nem invazív módszer segítségével, a belső méhnyomás mérésével. Ellés után 12 órával 4 órán keresztül, majd még háromszor 12 óra különbséggel 1-1 órán át egy digitális rendszer segítségével felvettük a tehenek méhében keletkező nyomásváltozásokat. A kapott nyomásgörbéket elemezve minden órára megkaptuk azok frekvenciáját (a méhnyomások időegység alatti számát), a görbék hosszát (időtartamát), az átlagos és az összesített görbe alatti területet valamint amplitúdóját (intenzitását). Ezen túl összesen öt, a méhnyomás-mérésekhez kapcsolódó vérvétellel az állatok vérének Ca2+ koncentrációját is megmértük.

A vizsgálatokba egy nagyüzemi tehenészetben összesen 16 ikerellett tehenet vontunk be, ezek közül a kísérlet kezdetekor 6 állat mindkét méhszarvában visszamaradt a magzatburok, 5 állat egyik méhszarvában sem maradt magzatburok, míg további 5 állatban az egyik méhszarv magzatburok-visszamaradásos volt, míg a másik nem. Emellett 22, egyet ellett tehenet használtunk kontrollnak, ezek közül 7 magzatburok-visszamaradásos volt.

Eredményeink alapján nem találtunk szignifikáns különbséget az egyet és ikreket ellett tehenek méhkontraktilitásában a puerpérium e korai időszakában. Fontos tényező azonban a magzatburok-visszamaradás, az érintett állatok méhe mechanikailag szignifikánsan aktívabb volt mind a kontroll csoportban, mind az ikerellettekben. Nem találtunk különbséget a jobb illetve bal oldali méhszarvak között, sem az egyes ikerellett tehenek méhszarvai között egymáshoz képest, még abban az esetben sem, ha az egyik méhszarv magzatburok-visszamaradásos volt, míg a másik nem. Minden csoportnál szignifikáns különbség adódott azonban a nyomásváltozások időbeli lefolyásában valamennyi méhműködést leíró paraméter esetében. A vér Ca2+ -koncentrációk változását csak részlegesen tudtuk vizsgálni az alacsony mintaszám és a kevés hipokalcémiás ikerellett tehén miatt. Vizsgálatainkhoz egy-, illetve két-tényezős és páros t-próbákat alkalmaztunk.

Kutatásunkkal bizonyítottuk, hogy bár nincs különbség az iker és egyet ellett szarvasmarhák méhszarvainak mechanikai működésében az ellést követő első 2 napban, azonban a szaporodásbiológia szempontból fontos magzatburok-visszamaradás a méhkontraktilitást ikreket és egyet ellett tehenekben is jelentősen és hasonlóan befolyásolja.



Előadások listája