Szekciók

A 3D sejttenyészetek szerkezetüknél fogva sokkal jobban utánozzák a magasabbrendű szervezet viszonyait, mint az egyrétegü szövetkultúrák. Emiatt régóta alkalmazzák ezeket kutatási és biotechnológiai célokra. Létrehozásuknak egyik módja a mesterséges extracelluláris mátrix-gél használata, erre a célra a legelterjedtebb anyag az Engelberth-Holm-Swarm tumorból kivont fehérjekomplex, mely Matrigél-ként is ismert.

A modulált elektro-hiperthermia (mEHT) tumorellenes kezelési eljárás, mely modulált elektromágneses energiával módosítja a daganatsejtek müködését. A célszövet a kezelés során felmelegszik a közölt impedancia-csatolt elektromágneses energia következtében. A hőhatáson kívül az eljárás a daganatos sejtek jelátviteli útjainak befolyásolásával éri el a kívánt hatást.

Vizsgálatunkban össze kívántuk hasonlítani az mEHT 3D sejttenyészetre kifejtett hatását korábbi, in-vivo kísérlet eredményeivel. A kísérletben Matrigél alapú 3D szövetkultúrát hoztunk létre egér colon-adenocarcinoma eredetű C26-os sejtekből és négy kísérleti csoportot alakítottuk ki: HT; Non-cont mEHT; Cont-mEHT; és egy kontroll csoport, (C), melyet 37oC hőmérsékleten a kezelések időtartamának megfelelően. Minden csoportban 3 minta szerepelt.

A mintákról a kezelések elött és 24 órával később natív mikroszkópiás felvételeket készítettünk, majd szövettani feldolgozás keretében hematoxilin-eozin (HE) festést végeztünk a sejtek morfológiájának, kapcsolatainak felderítése és az élő és elhalt sejtek számának meghatározására. Immunhisztokémiai (IHC) festéseket végeztünk HSP60, HSP70 és BAX fehérjék mennyiségének, lokalizációjának megismerésére illetve Tunel vizsgálatot hajtottunk végre az apoptotikus sejtek kimutatására, a sejtmagokat DAPI-val jelöltük.

A kultúrák natív képein a daganatsejtekre jellenző, fészkes sejtcsoportokat látunk, melyek egymással sejtes hidakkal kapcsolódtak és a tér minden irányába kiterjedtek. A HE metszetek vizsgálatakor a kezelt mintákban több piknotikus magot illetve apoptotikus testet lehetett látni. Az IHC vizsgálatok eredményeként a HSP70 fehérje felülregulációját figyeltük meg a kezelt, különösen a "Cont-mEHT" mintákban, ahol helyenként nagyon erős jelet kaptunk. A Tunel assay apoptózisra utaló eredmény hozott a kezelt mintákban és a BAX festés is megerősítette a nagyszámú apoptotikus sejt jelenlétét.

Eredményeink nagyfokú hasonlóságot mutatnak a korábbi, élő állatokon végzett hasonló kezelések után tapasztaltakkal, így levonhatjuk a következtetést, hogy a 3D sejtkultúra bizoyos körülmények között alkalmas az in-vivo módszerek kiváltására. Valószínűleg azonban ezek a módszerek sem tudják teljesen kiváltani az állatkísérleteket a jövőben.