Szekciók

Napjainkban a turizmus térhódítása révén az emberek, akár az állataikkal együtt, számos országba eljuthatnak, ahol olyan kórokozókkal, köztük parazitákkal is fertőződhetnek, amelyek hazánkban nem fordulnak elő. Ezen kívül a klímaváltozás következményeként már Magyarországon is megjelentek olyan közegészségügyileg is jelentős paraziták, amelyek korábban csak Európa déli részén voltak honosak.

A graduális képzés során az állatorvostan- és orvostanhallgatók általános parazitológiai ismereteket szerezhetnek. Tanulmányaik befejezését követően azonban frissen kell tartaniuk a tudásukat az esetleges újabb kihívások miatt. A közelmúltban kezdődő és hazánkat is érintő migránsáradat révén a praktizáló orvosok, ill. állatorvosok is találkozhatnak olyan parazitózisokkal (pl. malária, leishmaniosis, taeniosis, ill. cysticercosis bovis), amelyeket hazánkban már korábban felszámoltak, illetve egyáltalán nem vagy igen ritkán fordulnak elő.

Kutatásunk célja az orvostan-, és állatorvostan hallgatók, valamint az állatorvosok parazitológiai ismereteinek a felmérése volt. Vizsgálatunkat 2015. márciustól júniusig végeztük, ennek keretében 430 orvostan-, ill. 78 állatorvostan-hallgató, valamint 144 állatorvos vett részt egy széles körben terjesztett, több kérdésből álló teszt kitöltésében. Jelen tudásunk szerint ilyen jellegű – a parazitológia széles területét érintő – felmérést korábban nem végeztek sem hazánkban, sem pedig más országokban. A közös kérdések révén lehetőségünk volt összehasonlítani a hallgatók, valamint az állatorvosok ismereteit a jelentősebb, zoonózist okozó parazitákkal kapcsolatban. 11 esetben (44 %) az állatorvostan-hallgatók, 10 esetben (40 %) az állatorvosok, valamint 4 esetben (16 %) az orvostanhallgatók érték el a legjobb eredményt a helyes válaszokra vonatkoztatva a vizsgált csoportok közül. Az állategészségügyileg jelentős parazitákat érintő témában a hallgatók a kérdések többségénél (61 %) értek el magasabb százalékos értéket a jó válasznál, mint az állatorvosok (39 %). Az orvostanhallgatók körében olyan kérdések is szerepeltek a kérdőívben, amelyek ugyan nem részei a tananyagnak, de az adott paraziták növekvő jelentősége miatt szükségesnek éreztük a hallgatók általános tájékozottságának a felmérését is. Összességében elmondható, hogy a hallgatók tudása frissebb volt a végzett állatorvosokéhoz képest, míg az orvostanhallgatók – akik a mikrobiológia tantárgy keretében, igen alacsony óraszámban tanulják a parazitológiát – a kérdések zömében kisebb arányban tudták megjelölni a helyes választ.