Tudományos Diákkör    
 
 
2023. TDK
2022. TDK
2021. TDK
2020. TDK
2019. TDK
2018. TDK
2017. TDK
2016. TDK
2015. OTDK
2015. TDK
K&H pályázat
Felhívás
Meghívó 2015.
» Szekciók
Zsűri
Díjak
Díjazottak
2014. TDK
2013. TDK
2013. Támop
2013. OTKD
2012. TDK
2012. Támop
2011. TDK
2010. TDK
2009. TDK
2009. OTDK
2008. TDK
2007. TDK
2006. TDK
2005. TDK
2004. TDK
2003. TDK
2002. TDK
Home » Archívum » 2015. TDK » Szekciók

Szekciók

Baktérium-törzsgyűjtemény létrehozása a háziméh (Apis mellifera) nyúlós költésrothadását okozó Paenibacillus larvae hazai reprezentatív izolátumaiból
Sági Krisztina V. évfolyam
SzIE, Állatorvos-tudományi Kar, Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék
Témavezető: Dr. Makrai László

Absztrakt:

A Paenibacillus larvae baktériumfaj által okozott nyúlós (amerikai) költésrothadás a mézelő méhek legnagyobb gazdasági jelentőséggel bíró megbetegedése, mely az egész Földön, így Magyarországon is széles körben előforduló, bejelentési kötelezettség alá tartozó bántalom. A P. larvae egy Gram-pozitív spóraképző baktérium, spóráinak ellenálló képessége igen nagy, fertőzőképességüket évtizedekig megőrzik. A nyúlós költésrothadás a fedett fiasítás bántalma, amely gyorsan terjed mind a méhcsaládon belül, mind a méhcsaládok között. A bántalom ellen jelenleg nem létezik hatásos gyógymód, ezért kiemelkedő fontosságú a feltehetően minden méhészetben jelen lévő kórokozó csíraszámának alacsony szinten tartása, a betegség megelőzése. Magyarországon a beteg méhcsaládok gyógykezelése tilos, az érintett méhcsaládokat ki kell irtani, a méhészet pedig helyi zárlat alá kerül. Az országban 2014-ben több mint 20.000 méhészetben mintegy 1.112.000 méhcsaládot tartottak, az általuk megtermelt méz körülbelül 17.000 tonna volt, ennek jelentős része exportra került. Tavaly 151 nyúlós költésrothadás miatti kitörés volt az országban, 680 településen volt községi zárlat, több mint 4.000 méhcsaládot kellett kiirtani, ami 365,6 millió forintnyi kártalanítási kiadást jelentett az államnak, ami jelzi az állategészségügyi probléma súlyosságát.

Munkánk célja egy hazai reprezentatív P. larvae törzsgyűjtemény létrehozása volt, hogy a baktériumfaj tulajdonságait (virulencia-változatok, szerotípusok, fenotípusos és genotípusos sajátosságok, fertőtlenítőszerekkel szembeni érzékenység) jobban megismerhessük, és így a későbbiekben hatékony megoldást találhassunk a betegség kártételének visszaszorítása érdekében.

Magyarország különböző területeiről (19 megye, 142 település és Budapest) gyűjtött 297 mézmintából különböző táptalajokon tenyésztéses vizsgálatot végeztünk.

A telepmorfológia, az elsődleges és másodlagos tenyésztési, morfológiai és biokémiai tulajdonságok alapján 85 színtenyészetet hoztunk létre és tartunk életben. A tenyészetek fajszintű azonosítása MALDI-TOF tömegspektrometriás módszerrel történt, mely során három kivétellel valamennyi izolátumot Paenibacillus larvae baktériumfajba soroltunk be.

Kutatásunk eredményeként a vizsgálatban részt vevő méhészeket tájékoztattuk a méhészetük fertőzöttségének állapotáról, és létrehoztunk egy hazai reprezentatív baktérium-törzsgyűjteményt, mely 82 P. larvae izolátumot tartalmaz 17 megye 48 településéről és Budapestről, és lehetőséget nyújt további, a betegség korlátozására irányuló vizsgálatok elvégzésére.



Előadások listája