Szekciók

Napjainkban egyre nagyobb szerepet kapnak az alternatív hozamfokozók, így mind több kutatás irányul a növényekben fellelhető biológiailag aktív anyagok és a bakteriális anyagcseretermékek gyulladáscsökkentő hatásának vizsgálatára. Munkánk során az említett csoportokba tartozó terpinen-4-ol és nátrium n-butirát in vitro gyulladáscsökkentő hatását vizsgáltuk a korábban munkacsoportunk által jellemzett – előzőleg bakteriális eredetű lipopoliszacharidokkal (LPS) kezelt –hepatocyta–Kupffer-sejt ko-kultúra, illetve hepatocyta mono-kultúra sejtmodelleken. Mivel a hepatikus gyulladásos folyamatok lefolyásától függően változó az egyes sejttípusok egymáshoz viszonyított aránya, vizsgálatainkhoz kétféle, 2:1 és 6:1 sejtarányú (hepatocyta:Kupffer-sejt) ko-kultúrát alakítottunk ki, melyekkel a gyulladás különböző fázisait kívántuk modellezni.

A májsejteket és a Kupffer-sejteket 15 kg tömegű magyar nagyfehér fajtájú malacok májának processus caudatus-ából izoláltuk többlépcsős perfúzió segítségével. A ko-kultúrák kialakításához első lépésben a Kupffer-sejteket raktuk le kollagénnel bevont tenyésztőedényekre, majd azok letapadását követően került sor a májsejtek leültetésére. A 24 óra alatt konfluenssé vált tenyészetek kezelését LPS és terpinen-4-ol vagy nátrium n-butirát 1 órán át tartó egyidejű alkalmazásával végeztük, majd 24 óra inkubációs időt követően meghatároztuk a tápfolyadékok IL-8 koncentrációját ELISA módszer segítségével. A kialakított sejtarányok meglétének ellenőrzéséhez az összefüggő sejttenyészeteken immunhisztokémiai módszer (macrophag specifikus CD-68 antigén kimutatása) segítségével állapítottuk meg a Kupffer-sejtek arányát.

Az immunhisztokémiai vizsgálatok alapján a hepatocyták és a Kupffer-sejtek aránya a ko-kultúrákban megfelelt az általunk beállított sejtarányoknak. A tápfolyadékok IL-8 koncentrációja a hepatocyta mono-kultúrák esetében szignifikáns csökkenést mutatott mindkét gyulladáscsökkentő szer hatására a csak LPS-sel kezelt sejtekhez képest. Ellenben a ko-kultúrák esetében nem csökkent szignifikánsan a tápfolyadék IL-8 koncentrációja sem a terpinen-4-ol, sem a nátrium n-butirát hatására, noha az irodalmi adatok alapján mindkét vegyület jelentős gyulladáscsökkentő hatással rendelkezhet. Erre magyarázatul szolgálhat, hogy a kialakított ko-kultúrák élettaninál magasabb Kupffer-sejt-aránya miatt jelentősen emelkedett IL-8-termelést a felhasznált anyagok alkalmazott koncentrációja már nem képes szignifikánsan mérsékelni. Eredményeink megerősítik, hogy a citokinek termelésében központi szerepű Kupffer-sejtek nélkülözhetetlenek a gyulladáscsökkentő anyagok hatékonyságának in vitro vizsgálatában, az alkalmazott ko-kultúrák tehát e célra is jó modellként szolgálnak.